A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja és több tucatnyi tüntető is életét vesztette a Kazahsztán ipari központjában, Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva. A sérültek száma meghaladja az ezer főt, közülük 353 rendőr, négyszáz sérültet kórházba szállítottak. A tüntetések az LPG-gáz árának emelkedése miatt törtek ki Kazahsztánban. A kormány lemondott, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök külföldi segítséget kért, Oroszország már küldött is katonákat Kazahsztánba.
A Habar 24 egy belügyminiszteri szóvivőre hivatkozva arról adott hírt, csütörtökre virradó éjjel rendőrségi épületeket rohamoztak meg a tüntetők, és az elnöki palotát is, ahol a tudósítások szerint gyújtogatás is történt, lángba borult a városháza is, ezért „több tucatnyi tüntetőt likvidáltak”. Legalább 13 rendőr meghalt. Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A tüntetők számáról egyelőre nincs információ. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint ezernél is több sérültje van az eseményeknek, 400 sérült került kórházba, hatvan főt intenzív osztályon kezelnek. A tüntetők elleni rendőrségi fellépés jelenleg is zajlik a város több pontján. A lakosságot felszólították, hogy ne menjenek ki az utcára. Legalább 200 embert letartóztattak – erről a Süddeutsche Zeitung írt.
A tiltakozásokat az autógáz árának emelkedése váltotta ki, amit az okozott, hogy eltörölték a gázár államilag meghatározott plafonját, így az LPG-gáz ára több mint a duplájára szökött fel. Korábban az autógáz ár alacsonyabb volt a benzinénél, ezért sokan használták. Az ország függetlenné válása, vagyis harminc év óta óta ezek a legnagyobb tüntetések Kazahsztánban.
A zavargásokról készült videókon robbanások hangja hallatszik és égő rendőrautókat látni. A Reuters riportere szerint könnygázt és füstgránátokat vetettek be a rendőrök, a belügyminisztérium szerint a tüntetők kövekkel és molotov-koktélokkal támadtak a biztonsági erőkre.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azt mondta, „a legkeményebben” lépnek fel a törvénysértők ellen. Az egész országban rendkívüli állapotot hirdettek. A kormány lemondott, az elnök pedig Alihan Smailov eddigi miniszterelnök-helyettest kérte fel kormányalakításra, és külföldi segítséget kért a rend helyreállításához a több posztszovjet állam, köztük Oroszország által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében. A orosz parlament külügyi bizottságának alelnöke, Leonyid Ivanovics Kalasnyikov azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek: Oroszországnak kötelessége beavatkozni, ezért alapították a szervezetet. Oroszországból csütörtök reggel érkeztek meg a katonák Kazahsztánba.
Az első éles bevetés
A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban. A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. – A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze – tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.
A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges. Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt. A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.
Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében – közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma. Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke – számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.
Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott. Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.
(MTI, Tagesschau.de, Süddeutsche Zeitung)
