„Az új pápa első köszöntése, a »Béke veletek!« formula kétezer éve minden püspöki liturgia része, a feltámadt Krisztus húsvéti köszöntésének hagyományát viszi tovább. Mégis, ebben az esetben a köszöntés különleges jelentőséget nyert. Sajátossá az teszi ezt a köszöntést, amit ő maga is elmondott: április 20-án, húsvét vasárnap Ferenc pápától hallottuk ugyanezeket a szavakat az Urbi et Orbi áldása előtt. Az új pápa ezzel tudatosan vállalt folytonosságot elődjével, nemcsak szimbolikusan, hanem expressis verbis is. Így az üzenet személyes jelleget kapott” – mondta lapunknak Török Csaba esztergomi plébános az új pápa tegnapi, első nyilvánosan elhangzott szavaival kapcsolatban. Mint beszámoltunk róla, az amerikai születésű Robert Francis Prevost az új katolikus egyházfő, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni.
Hirdetés Török Csaba számára a választás részben meglepetés volt. Bár Prevost bíboros neve korábban is felmerült a lehetséges jelöltek között, őt nem tartották az esélyesek élmezőnyébe tartozónak. „Senki sem mondta volna, hogy ne lenne benne abban a 10-15 névben, akik eszünkbe juthatnak, de nem volt az első számú jelölt. Ugyanakkor most vált számomra világossá, hogy Ferenc pápa tudatosan készítette elő a bíboros szerepvállalását: vezető lett a Latin-Amerikával foglalkozó pápai bizottságban, számos, rendkívül fontos egyéb megbízatást kapott. A pápa egészségi állapota miatt több alkalommal helyettesítette is liturgikus eseményeken” – tette hozzá a vatikáni televíziós közvetítések állandó hangja.
A választás gyorsasága a teológus szerint azt jelzi, hogy a bíborosok között nagyobb az egység, mint azt sokan gondolták. A sajtó hajlamos felnagyítani a törésvonalakat, de az egyház egységét bizonyítja, hogy ilyen gyorsan konszenzusra jutottak. Török Csaba elárulta: bízott a gyors döntésben, szomorú lett volna, ha csütörtök este is fekete füst száll fel a Vatikánból.
Az amerikai Robert Francis Prevost az új pápa
XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. Több egyházi személy is a béke és a szociális igazságosság szószólójaként írta le.
A plébános meggyőződése szerint az új pápa Ferenc örökségének folytatója lesz. Világos lett: a folyamat, amit Ferenc elindított, visszafordíthatatlan. Az új pápa ezzel nem új irányt hoz, hanem stabilizálja azt a lendületet, amelyet Ferenc pápa adott a katolikus világegyháznak. Török szerint az európai egyház sokszor a saját krízisein keresztül értelmezi az egyetemes katolicizmust, miközben a növekedés, az életerő ma már máshol – Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában – van jelen.
„Lehet, hogy már máshol van a centrum és máshol a periféria. Az új pápa személye azt bizonyítja, hogy az egyház strukturális és működési reformjára szükség van. Ahogy az egyházon belüli viszonyok újraértékelésére, szinodalitásra is, megszólításra, hídépítésre és párbeszédre is. A folytonosság azt üzeni, hogy Ferenc pápával olyan hang, olyan vízió érkezett meg a péteri székbe, ami az egyház többségének a víziója. Csak ezt mi nem mindig vagyunk hajlandóak észrevenni, mert a mi európai, vagy inkább kelet-közép-európai szemüvegünkön át nézzük a világot. Lehet, hogy már nem mi értelmezzük a valóságot, csak olvasgatjuk, ami nélkülünk történik” – mondta.
Bár az új pápa minden bizonnyal hétfőn délelőtt, az újságírókkal való találkozásakor indokolja majd névválasztását, Török Csaba történelmi és teológiai szempontból is értelmezte a XIII. Leóra való utalást. Szerinte nemcsak a Rerum novarum enciklika miatt emlékezetes ő – amely miatt a szociális kérdésre nyitott reformpápa képeként él –, hanem mert a pápaság történetének egyik legnehezebb korszakában mutatott proaktív hozzáállást. A pápai állam 1870-es megszűnésével az egyház „exlex” helyzetbe került, de XIII. Leó nemcsak védekezett, hanem kezdeményezett is. Tudományos kérdésekre tudományos válaszokat adott, reflektált a társadalmi változásokra és nem félt szembenézni az új kihívásokkal.
A plébános egy történelmi párhuzamot is megfogalmazott. Szerinte Ferenc pápa XXIII. Jánoshoz hasonlítható, aki prófétai módon megindította a II. vatikáni zsinatot. Az új pápa pedig inkább VI. Pál szerepére emlékeztet: ő az, aki finom intellektussal, érzékeny diplomáciával rendezte, folytatta és intézményesítette elődje vízióját. A teológus szerint XIV. Leó egyházjogi képzettségével, szilárd egyházi struktúragondolkodásával stabilizálhatja azt a nyitottságot, párbeszédkészséget és globális érzékenységet, amely Ferenc pápaságát is jellemezte.
