Nem túl rózsásak a török elnök esélyei, hogy újrázzon a vasárnapi elnökválasztáson – erre engednek következtetni azok az aggregált közvélemény-kutatási adatok, amelyeket pár napja tettek közzé Törökországban. A nyilvánosságra hozott számokból ugyanis az derül ki, hogy valóban sokat rontott Erdogan esélyein, hogy nem sokkal a választások előtt visszalépett a jelöltségtől Muharrem Ince, akivel szemben korrupciós vádak merültek fel. Így Kemal Kilicdaroglu most már egyértelműen vezeti a népszerűségi listákat, sőt egyes szakértők még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Köztársasági Néppárt (CHP) már az első körben megszerezheti a szavazatok 50 százalékát, ezzel pedig eldől az elnökválasztás is.
Ám a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint ahogy az elsőre látszik, ugyanis a mai napon parlamenti választást is tartanak Törökországban. Noha Erdogan pártja, a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az előző, 2018-as választás óta folyamatosan veszített a népszerűségéből, ez a múlt év végén megváltozott. Míg korábban a gazdasági válság miatt tömegével fordultak el Erdogantól a szavazói, a választások előtti osztogatások megtették a hatásukat, így a párt népszerűsége az év eleje óta folyamatosan nő. Ám az AKP fő riválisa, a CHP is maga mögé tudott állítani még szavazókat, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Kilicdaroglu személyében egy nagyon népszerű politikust indított elnökjelöltként a párt, illetve a vele szövetkező ellenzéki erők.
Fontosabb kérdés azonban, hogy a választási blokkokba rendeződő politikai erők népszerűsége hogyan alakult: a kutatások szerint az AKP által vezetett Népi Szövetség ugyan több szavazatot söpörhet be a mai választáson, mint a CHP köré tömörülő Nemzet Szövetség, azonban igen valószínűtlen, hogy megszereznék a voksok több mint 50 százalékát. A képletben ugyanis ott vannak a kurdok, akiknek a vezető ereje, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) a Munka és Szabadság Szövetséghez csatlakozott, ami fontos erőtényező lehet a törökországi politikai arénában.
Erdogan politikai karrierjét azonban kétségtelenül az elnökválasztás fogja inkább befolyásolni, amelyen talán éppen most lesz a legnehezebb dolga. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Erdogan esélyeit rontja, hogy a kurdok visszatértek a 2019-es stratégiájukhoz, ami annyit jelent, hogy a HDP úgy döntött, hogy nem indít jelöltet. Habár a kurd kérdés átfogó megoldásáról Kilicdaroglu a kampánya során nem beszélt, sokan már azt is óriási előrelépésnek tekintenék, ha a politikus betartaná az ígéretét, hogy véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy a HDP polgármestereit kényük-kedvük szerint leváltsák a pozíciójukból. Emellett Kilicdarogluék megnehezítenék a pártok betiltását is, ami szintén fontos gesztus a HDP felé.
A választások előtt pár nappal pedig következett az újabb pofon, ugyanis Erdogan másik kihívója, Muharrem Ince, a Hazafias Párt jelöltje visszalépett. Habár a politikus népszerűsége folyamatosan esett az elmúlt hónapokban, Ince mégis elvitt volna néhány százaléknyi szavazót Kilicdaroglutól, mivel a protestszavazók és a fiatalok körében népszerű maradt. Így aztán cseppet sem meglepő, hogy Erdogan sajnálkozását hangoztatta Ince visszalépése miatt, ami után kettőre csökkent az ellenzéki elnökjelöltek száma (a másik jelölt Sinan Ogan, aki független jelöltként méretteti meg magát). Így aztán nem kétséges, hogy mióta Erdogan 2002-ben hatalomra került, most először fordul elő, hogy valós esély van a leváltására. Hogy mire lesz elég a török ellenzéki összefogás, az előttünk álló órákban kiderül.
