„Szerintem vége. Nem akarok többé velük foglalkozni” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök, amikor az ankarai NATO-csúcs idején az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünetről kérdezték. Mindez nem sokkal azután történt, hogy, mint arról beszámoltunk, iráni célpontok ellen hajtott végre „erőteljes válaszcsapásokat” az amerikai haderő. Nyolcvan célpontot támadtak, válaszul arra, hogy a hét elején három olajszállító hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosban. Az amerikai támadás célpontjai között kisebb hajók, rakétakilövő állások és parancsnoki központok is voltak. A légicsapások előtt az Egyesült Államok visszavonta az Irán számára adott átmeneti olajszankció-mentességet is. Kedden Szaúd-Arábia és Bahrein két hajó elleni iráni támadást ítélt el hivatalosan, miután találat ért egy szaúdi és egy katari zászló alatt közlekedő tankert. Irán kedden hivatalosan közölte az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, hogy a Hormuzi-szoros egyes részeit saját felségvizének tekinti.
Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkár mellett ülve arról beszélt, hogy az iráni tárgyalók folytatni akarják a párbeszédet, de szerinte „puszta időpazarlás velük foglalkozni”, és nem akar többé a „beteg, agresszív” iráni vezetéssel beszélni.
Az Egyesült Államok és Irán június 17-én írt alá egy 14 pontos szándéknyilatkozatot, amely ideiglenes tűzszünetet és 60 napos tárgyalási időszakot írt elő egy végleges, tartós békemegállapodás elérése érdekében. Akkor arról volt szó, hogy lehetővé teszik a Hormuzi-szoros megnyitását is. A megállapodás után Irán többször is szóvá tette, amiért az általa támogatott libanoni Hezbollah és Izrael továbbra is folytatták a harcokat. Végül Izraeli instabil megállapodást kötött a libanoni csoporttal, de Irán és az Egyesült Államok is megsértette a közös megállapodást, amikor június végén dróntámadást és légicsapást mértek egymásra. Mark Rutte, a NATO főtitkára a Törökországban tartott csúcstalálkozón azt mondta, abszolút szükséges volt az Irán elleni mostani amerikai csapás.
