Jelentős területek feladására kényszerítené Ukrajnát az a békeszerződés, amellyel Donald Trump amerikai elnök rendezné az orosz-ukrán konfliktust. A teljes, 28 pontos béketervet az Axios tette közzé, a hivatalosan nem publikált dokumentum hitelességét a lapnak egy ukrán és egy amerikai tisztviselő, illetve a tervet ismerő forrás is megerősítette. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az amerikai elnök rábólintott-e a tervre.
A Hvg.hu által ismertetett dokumentumban szerepel az ukrán hadsereg létszámának korlátozása, s Ukrajnának azt is alkotmányba kell foglalnia, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
Az USA mindezekért cserébe biztonsági garanciákat ígér az ukránoknak, de hogy ezek mik lennének, nem derül ki.
Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója optimistán nyilatkozott a dokumentummal kapcsolatban, amely szerinte végre az oroszok álláspontját is figyelembe veszi.
A teljes, 28 pontos béketerv:
- Ukrajna szuverenitásának megerősítése.
- Oroszország, Ukrajna és Európa között egy átfogó megnemtámadási egyezmény jön létre. Az elmúlt 30 év minden értelmezési vitáját lezártnak tekintik.
- Oroszországtól elvárják, hogy ne támadja meg a szomszédos országokat, a NATO pedig nem terjeszkedik tovább.
- Oroszország és a NATO amerikai közvetítéssel párbeszédet folytat minden biztonsági kérdés megoldására és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, hogy biztosítsák a globális biztonságot és növeljék az együttműködés és a jövőbeli gazdasági fejlődés lehetőségeit.
- Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap. (Az Axiosnak egy amerikai tisztviselő elmondta, hogy a tárgyalások során először került napirendre egyértelmű garancia az USA részéről, de hogy ez mit jelent, arról egyelőre nincsenek részletek.)
- Az ukrán fegyveres erők létszámának 600 ezer fős korlátozása. (Jelenleg 800-850 ezer főből áll, a háború előtt ez kb. 250 ezer volt.)
- Ukrajna vállalja, hogy alkotmány foglalja, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszerződésében rögzíti, hogy Ukrajnát a jövőben nem fogadja tagjai közé.
- A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában. (Néhány európai NATO-tag olyan béketervben gondolkodik, amely szerint kis létszámú NATO-haderő maradna Ukrajnában a konfliktus lezárását követően.)
- Lengyelországban európai harci repülőgépek állomásoznak majd.
- Az USA kompenzációt kap az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciáért. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszti a garanciát. Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, visszavonják a megszerzett területek elismerését és a békeszerződés minden egyéb előnyét. Ha Ukrajna indok nélkül rakétát lő ki Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvényét veszti.
- Ukrajna jogosult az EU-tagságra, és rövid távon elsőbbségi hozzáférést az európai piachoz, amíg ezt a kérdést rendezik.
- Létrejön egy globális, hatékony intézkedéscsomag Ukrajna újjáépítésére. Ennek része lenne egy Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba való befektetés céljával, ideértve a technológiát, az adatközpontokat és az AI-t. Az USA együttműködik Ukrajnával az ország gázinfrastrukturájának közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében. Közös erőfeszítéseket tesznek a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóterületek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására. Infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, ásványokat és természeti erőforrásokat termelnek ki. A Világbank különleges pénzügyi csomagot hoz létre ezen erőfeszítéseknek elősegítésére.
- Oroszországot visszaintegrálják a világgazdaságba. A szankciók feloldásáról fokozatosan, eseti alapon tárgyalnak és állapodnak meg. Az USA hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, az Északi-sarkvidéken végzett ritkaföldfém-kitermelési projektek és egyéb, kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén a kölcsönös fejlődés érdekében. Oroszországot felkérik, hogy csatlakozzon újra a G8-hoz.
- A befagyasztott pénzeszközök közül 100 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna újjáépítésébe fektetnek be az USA vezetésével. Az ebből származó profit 50 százalékát az USA kapja. Európa további 100 millárd dollárral járul hozzá Ukrajna újjáépítéséhez. Az európai eszközök befagyasztását feloldják. A maradék befagyasztott orosz pénzeszközöket egy külön amerikai-orosz alapba fektetik, amelyből közös projekteket valósítanak meg meghatározott területeken. Ennek a célja a kapcsolatok és a közös érdekek fejlesztése lesz, hogy ösztönzőt teremtsen a konfliktusba való visszatérés elkerülésére.
- Egy közös amerikai-orosz munkacsoport jön létre a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, amely a békeszerződés végrehajtását és betartását fogja biztosítani.
- Oroszország törvénybe foglalja, hogy nem lép fel agresszíven Ukrajnával és Európával szemben.
- Az USA és Oroszország megállapodik az atomfegyverek korlátozásáról és terjedésének megakadályozásáról szóló egyezmények, többek között a START I szerződés érvényességének meghosszabbításáról. (A jelenlegi szerződés 2026 februárjában jár le.)
- Ukrajna vállalja, hogy atommentes állam lesz az Atomsorompó-szerződés alapján.
- A zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt indítják be, és az ott termelt energiát fele-fele arányban osztják el Oroszország és Ukrajna között.
- Oroszország és Ukrajna vállalja, hogy a más kultúrák megértésére és elfogadására, a rasszizmus és az előítéletek megszüntetésére irányuló oktatási programokat indít az iskolákban és a társadalom más területein. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait. Mindkét ország vállalja, hogy eltörli az összes diszkriminatív intézkedést, és garantálja az ukrán, illetve orosz média és oktatás jogait. Minden náci ideológiát és tevékenységet elutasítanak és betiltanak.
- A Krím-félszigetet, Luhanszk és Donyeck régiókat orosz területként ismerik el, ahogyan az USA is. Herszon és Zaporizzsja régiókat a frontvonal mentén fagyasztják be, és az alapján ismerik el. Oroszország lemond az öt régión kívül az ellenőrzése alatt álló területekről. Az ukrán erők kivonulnak Donyeck az ellenőrzésük alatt tartott részéről. Ez a terület semleges, demilitarizált pufferzónának minősül, amelyet nemzetközileg szintén Oroszország részeként ismernek el, de az orosz hadsereg nem vonul be erre a területre.
- A területi megállapodások létrejöttét követően sem Oroszország, sem Ukrajna nem módosítja azt erőszakkal. Ha ezt a kötelezettségváltozást bármelyik fél megszegi, akkor minden biztonsági garancia érvényét veszti.
- Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú felhasználásában, és megállapodás jön létre a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
- Humanitárius bizottságok hoznak létre az alábbi kérdések rendezésére: a foglyok és holttestek teljes körű visszacserélése, a civil foglyok és túszok, köztük gyermekek szabadon engedése, családegyesítési program végrehajtása és a konfliktus áldozatainak szenvedéseinek enyhítése.
- Ukrajnában 100 napon belül választásokat tartanak.
- A konfliktusban részt vevő valamennyi fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalja, hogy a jövőben nem támaszt semmilyen követelést és nem nyújt be panaszt.
- Ez a megállapodás jogilag kötelező érvényű lesz. Végrehajtását egy Trump által vezetett Béketanács fogja ellenőrizni és garantálni. A megállapodás megsértése szankciókat von maga után.
- A memorandum elfogadását követően azonnali tűzszünet lép hatályba, miután mindkét fél visszavonul a megbeszélt pontokra, hogy megkezdjék a megállapodás végrehajtását.
Rácz András (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Rácz András Oroszország-szakértő szerint a terv jogtechnikailag is rendkívül gyenge szöveg, s nemigen lesz belőle semmi, hiszen úgy írna elő stratégiai léptékű, alkotmányos változást igénylő koncessziókat Ukrajna számára, hogy Kijevet eközben nem vonták be az előkészítésbe. Vagyis a megállapodás tárgyaként, nem pedig partnerként, részes államként kezeli Ukrajnát. A szöveg ugyanakkor más olyan szereplők számára is kötelezettségeket ír elő, például a NATO-nak és az EU-nak, amelyekkel nem konzultáltak és nem voltak részesei az egyezménynek.Ugyanakkor, írja Rácz a Facebookon, Ukrajnának olyan lépéseket kellene megtenni, amiket lehetetlen volna visszacsinálni, ilyen a hadsereg leépítése, vagy a még meg nem szállt területek feladása. Ezzel szemben Oroszországnak csak ígéreteket kell tennie, pl. jogszabályba iktatja, hogy nem támadja meg újra Ukrajnát.
„Gyakorlatilag nulla a valószínűsége, hogy Kijev ezt a ’rendezési tervet el tudná fogadni. Európa pedig támogatni fogja Ukrajnát abban, hogy ne kelljen ilyen megalázó feltételeket elfogadnia – egy végletesen meggyengített, egy esetleges újabb orosz támadásnak súlyosan kiszolgáltatott Ukrajna ugyanis Európának sem érdeke” – írja Rácz.
Friedrich Merz német kancellár pénteken lemondta a programjait, hogy telefonon tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és más európai vezetőkkel az ukrajnai háború lezárására készült amerikai-orosz béketervről – adta hírül a Bloomberg. Zelenszkij mellett a megbeszéléshez csatlakozik Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is. A lap szerint, míg az Egyesült Államok tulajdonképpen mellőzte az európai országokat a béketerv előkészítéséből, addig Európa álláspontja kulcsfontosságú lesz abban, Ukrajna hogyan reagál. Az Európai Unió azért küzd, hogy megegyezzen egy olyan mechanizmusban, amely mintegy 140 milliárd eurót szabadítana fel az ukrán háborús erőfeszítések fenntartására, mivel Washington csökkentette Kijev támogatását.
A tervek szerint szombaton a G20 dél-afrikai ülésén tárgyalni fognak az európai vezetők Donald Trumppal, ehhez csatlakozni fog Alexander Stubb finn elnök, aki valóban jóban van az amerikai elnökkel.
A Reuters úgy tudja, az amerikai kormány megfenyegette Ukrajnát, hogy leállítja a fegyverszállítmányokat és a hírszerzési információk megosztását, ha az ukrán kormány nem írja alá a javaslatot. A lap forrásai szerint az amerikaiak azt követelik, hogy az ukránok hálaadás napjáig, vagyis november 27-ig írják alá a békéről szóló megállapodást. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete azt mondta, hogy az amerikai kormány „agresszív határidőt” kért az ukránoktól a dokumentum aláírására.
