Vasárnap este a Fox News amerikai, erősen jobboldali tévécsatornán a volt amerikai elnök, Donald Trump interjút adott Mark Levinnek. Ebben az interjúban gyakorlatilag bevallotta az igazságszolgáltatás akadályozásának bűntettét, amikor azt nyilatkozta, hogy „ha nem rúgom ki Comey-t, akkor megpróbáltak volna (az FBI nyomozói – a szerk.) megbuktatni”.
Trump négyéves elnökségének már első évében menesztette az FBI korábban, még Barack Obama által 10 évre kinevezett, akkor még republikánus párttag igazgatóját, James Comey-t (az FBI elnökeit hagyományosan hosszú időre szokták kinevezni). A demokraták szerint Trump Comey elbocsájtásával az igazságszolgáltatást akadályozta, hiszen az FBI nyomozói már akkor az elnök kampánycsapatának orosz kapcsolatai után kutakodtak, mivel feltételezték, hogy Oroszország külső segítséget nyújtott Trumpnak a választási kampány során. Ez egyáltalán nem volt légből kapott feltételezés, hiszen az egyik kampányesemény során az akkor még csak elnökjelölt Donald Trump kimondottan felszólította Oroszországot, hogy amennyiben tudja, találja meg Hillary Clinton demokrata elnökjelölt hiányzó 30 000 levelét. Végül az FBI, a CIA és az NSA, a Nemzetbiztonsági Igazgató felügyelete mellett ténylegesen megállapították, hogy Oroszország aktívan részt vett az amerikai választási kampányban Trump mellett.
„Ne felejtsük el, én rúgtam ki Comey-t. Ha nem rúgom ki, lehet, hogy nem beszélhetnénk erről a csodálatos könyvről, amelyik a Fehér Házban töltött négy évemről szól” – tette hozzá Trump.
Az interjúban Trump többször is kitért arra, hogy személyesen ő rúgta ki Comey-t, és a „mélyállamban” lévő ügynökökről beszélt, akik ki akarták őt penderíteni az elnöki hatalomból. Arra is kitért, hogy ha ezt a lépést nem teszi meg, lehet, hogy nem tudta volna végigvinni a négyéves elnöki ciklust.
Trump Comey-t 2017. május 9-én menesztette. Az FBI akkori vezetője éppen Los Angelesben, a helyi FBI-irodában tartott előadást, amikor megjelent a háttérben futó képernyőkön a BREAKING NEWS felirat, miszerint az elnök kirúgja őt. Trump indoklásában arra hivatkozott, hogy Comey nagyon rosszul kezelte Hillary Clinton kiszivárgott e-mailjeinek ügyét.
Végül, még 2017. májusában, vizsgálóbizottság állt fel az ügy tisztázása érdekében, amelynek vezetésére Robert Muellert, az FBI James Comey-t megelőző igazgatóját kérte fel Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettes. Mueller 2019. márciusában benyújtott jelentésében 10 esetet is felsorolt, amelyek szerint Trump akadályozhatta az igazságszolgáltatást, ám ő nem emelt vádat egyetlen esetben sem, mivel hangsúlyozta, hogy hivatalban lévő elnök ellen az FBI még soha nem indított eljárást, és nem is teheti meg, mert az a kongresszus feladata. A demokraták ezek után elindították az impeachment-eljárást, mely azzal végződött, hogy az alsóház 2019. december 18-án megszavazta az elnök elleni impeachmentet, míg a felsőház, a szenátus, 2020. februárjában, gyakorlatilag pártvonalon, az 52 republikánus szenátor felmentő szavazatával, egyetlen republikánus szenátor (Mitt Romney) és 47 demokrata szenátor elítélő szavazata mellett, felmentette.
