Trump kirakta a revolvert az asztalra
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash)

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban több meglepő kijelentést is tett, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig újabb ötletekkel, kérésekkel jelent meg a porondon. A jelek szerint utóbbi hajlana a béketárgyalásokra, de csak amerikai és uniós részvétel mellett ülne Putyinnal a tárgyalóasztalhoz. Külpolitikai szakértőket kérdeztünk az elmúlt napok fejleményeiről.

– Nem újdonság, hogy Ukrajna ritkaföldfémeket adna az amerikai támogatásért cserébe, hiszen ezt maga Zelenszkij ajánlotta fel tavaly szeptemberben, amikor ismertette béketervét az Egyesült Államokban. Az elképzelés öt pontja közül kettő kifejezetten az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpot célozta. Az egyik volt a ritkaföldfémekhez való hozzáférés biztosítása, a másik pedig, hogy a tapasztalt, harcban edzett ukrán katonák vehetnék át Európában az amerikai hadsereg szerepét. Zelenszkij a tervet később ismertette az ukrán parlamentben is. Így egyáltalán nem volt meglepetés Trump mostani bejelentése, hiszen gyakorlatilag megismételte az ukrán elnök tavalyi ajánlatát – mondta a Magyar Hangnak Anton Bendarzsevszkij külpolitikai elemző.

Zelenszkij Trumpot, az üzletembert vette célba

Annál is inkább érdekes ez a „támogatás fejében nyersanyagot” felvetés, mert Ukrajnában a high-tech iparban fontos fémek mellett az akkumulátorgyártás egyik fontos elemét, a lítiumot is megtalálni nagy mennyiségben, illetve az ország a nukleáris ipar számára fontos uránban is gazdag. A posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, ezeknek a nyersanyagoknak a döntő többsége Kelet-Ukrajnában van, az oroszok által megszállt területeken. Ezért ahhoz, hogy ebből az üzletből legyen valami, először vissza kell szerezni Ukrajnának ezeket a területeket. De akár az is tárgyalási alap lehet, hogy a Nyugat-Ukrajnában található hatalmas kiterjedésű, mezőgazdasági szempontból kiemelkedő értékű és jelentőségű csernozjom földekre beengedik a nyugati vállalatokat. Mindez azonban csak akkor válhat valósággá, ha sikerül tartós és megfelelő biztosítékokkal alátámasztott békét tető alá hozni, mert anélkül nincs az a befektető, aki akár egyetlen centet is áldozna bármilyen beruházásra. Ha ugyanis csak fegyverszünet születik, akkor fennáll annak a veszélye, hogy újabb összecsapásokra kerül sor.

Trump most épp súlyos szankciókkal fenyegeti Putyint

Trump most épp súlyos szankciókkal fenyegeti Putyint

A republikánus milliárdos azt is üzente az orosz elnöknek, hogy dönthet, hogyan fejezze be a háborút: az egyszerűbb módon vagy jobban megszenvedve a dolgot.

Kérdésünkre az elemző elmondta, Zelenszkij nyilván tisztában van azzal, hogy Trump üzletemberként gondolkodik, ezért ajánlotta fel a nyersanyagokat. Különösen, hogy ezzel arra ösztönözheti az Egyesült Államokat, működjön közre a nyersanyagban gazdag területek visszaszerzésében. Ukrajna esetleges NATO-tagságát nem tartja realitásnak, hiszen ebben a helyzetben, amikor fegyveres harcok zajlanak a két szláv nép között, csak eszkalálná a helyzetet Ukrajna felvétele a védelmi szövetségbe. Azt pedig teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy a NATO-tagság kiváltására Ukrajna atomfegyverekhez juthatna, hiszen annak ugyancsak a feszültség további növekedése lenne az eredménye, ami senkinek sem érdeke.

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint a „nyersanyagért cserébe támogatás” elgondolás kedvezőbb az ukránok számára, mint amiről korábban hallani lehetett, nevezetesen, hogy Trump gyorsan leállítja majd a pénzügyi támogatásokat és a fegyverszállítást. Persze a részletekről egyelőre nem tudni semmit, az azonban bizonyos, hogy mindkét fél nyitott a tárgyalásokra. Az sem világos, hogy Trump piaci áron akarja a nyersanyagokat, vagy az erő pozíciójából kíván tárgyalni. Az amerikai szakértők felvetették a területcsere gondolatát, vagyis a jelek szerint ők is meditálnak a lehetséges megoldásokon, hiszen csak így tudnának mindkét fél számára elfogadható egyezségre jutni, és nyélbe ütni az üzletet.

Az elnök kirakta a revolvert az asztalra

– A mostani üzleti szemléletű hozzáállás azonban teljes fordulatot jelent az amerikai hozzáállásban, hiszen az Egyesült Államok korábbi vezetése azért támogatta Ukrajnát, mert álláspontja szerint védeni kell a nemzetközi jogot és a törvényességet. Ez azonban nagyon távol áll Trumptól, hiszen látjuk,  Grönland vagy Panama esetében is fenyegetően lép fel. Véleményem szerint ezek valójában csak fenyegetések. Az engedmények fejében – ahogy ezt láttuk Panama, Kolumbia, Kanada és Mexikó esetében – aztán enyhül a fenyegető hangnem. Azt is mondhatnám, hogy egy igazi vadnyugati cowboy érkezett a világ legerősebb országának élére, aki kiteszi a revolvert az asztalra, és úgy tárgyal – fejtegette a korábbi szlovén nagykövet.

Szent-Iványi István számára érthetetlen és elfogadhatatlan a Gáza elfoglalásáról szóló trumpi elképzelés. Az, hogy az Egyesült Államok elnöke arról beszél, ő majd rendet rak Gázában, és kitelepíti az ott élőket, egyértelmű etnikai tisztogatást jelent, ami szembe megy a korábbi amerikai állásponttal, amely szerint a cél Izraelben az „egy ország, két állam” státusz létrehozása. Ez borzasztóan veszélyes irány. Ha ezt lehet, az azt jelenti, hogy nincs határ, akkor Putyin is tisztogathat Ukrajnában. Ha ezt a magatartást komolyan kell venni, az egy új imperializmus kezdetét jelentheti – tette hozzá.

Trump kilépteti az Egyesült Államokat az UNESCO-ból és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsból
Magyar Hang

Trump kilépteti az Egyesült Államokat az UNESCO-ból és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsból

A Fehér Házból közvetített eseményen az elnök aláírta az Egyesült Államok kilépéséről szóló rendeletet az ENSZ palesztin menekülteket segélyező és munkaközvetítő ügynökségéből is. Iránon is fokozta a nyomást.

Ukrajna esetleges NATO-tagságát egyelőre Szent-Iványi is elképzelhetetlennek tartja, bár érti, miért szeretné azt Zelenszkij. Ez lehetne az egyetlen garancia az ország sérthetetlenségére, illetve ha rendelkezne nukleáris arzenállal. Ezek azonban pillanatnyilag nem alternatívák. Más megoldás pedig az Egyesült Államok nélkül nehezen képzelhető el, márpedig Trump többször beszélt arról, hogy az ukrán kérdést oldja meg Európa egyedül. Így, még ha az Egyesült Államok nélkül létre is jönne valamiféle tűzszünet, az igencsak ingatag lehetne.

Trump nincs tisztában a diplomácia szabályaival

Ukrajna NATO-tagságát jelen pillanatban Balázs Péter is teljesen elképzelhetetlennek tartja, mert az ország jelenleg hadban áll, és amennyiben felvennék a védelmi szervezetbe, akkor nehezen értelmezhetővé válna a szerződés ötödik paragrafusa, amely szerint a többi tagországnak segítséget kellene nyújtani a támadás elhárításában. Az egykori külügyminiszter és uniós biztos szerint egészen más lehet a helyzet akkor, ha véget ér a konfliktus, mert akkor hosszabb távon lehet NATO-, esetleg uniós tagságról beszélni. Az utóbbiról szóló ígéret 2023 decemberében már meg is született. Ukrajna atomfegyverhez jutását teljesen elképzelhetetlennek tartja, mert az hatalmas veszélyeket rejtene magában. A volt külügyminiszter szerint Zelenszkij nagyon realista, tisztában van lehetőségeivel. Tudja, bármennyire is jó megoldás lehet a „fegyverekért ritkafémet” üzlet, bizonyos sorrendiséget be kell tartani. Első lépésben az Egyesült Államok segítségével meg kell szilárdítani az ukrán katonai erőket, stabilizálni a hadi helyzetet. Aztán fenntartható békét kell teremteni, és csak ezeket követően lehet üzletelni, újjáépíteni, elindítani a nyersanyagbányászatot.

Balázs Péter véleménye szerint Donald Trump nincs tisztában a nemzetközi politika alapvető szabályaival, ami már első ciklusa alatt bebizonyosodott. Sokkal inkább üzletemberként működik, aki hatalmas vagyont teremt, illetve ez esetben a világ legerősebb hadserege által biztosított hatalmat maga mögött tudva azt gondolja, bármit megtehet. Gáza elfoglalásának hangoztatása előtt minden bizonnyal nem kérdezett meg egyetlen jól képzett amerikai diplomatát sem, hogy mi a véleménye erről. Ha megkérdezte volna, biztosan azt mondták volna, hogy mielőtt beszél erről a nyilvánosság előtt, meg kellene kérdezni Egyiptomot és Jordániát. Nem is beszélve a gázaiakról, akik még akkor is vissza akarnak költözni, ha éppen lerombolták házukat, mert nem szeretnének menekülttáborokban élni – mondta Balázs Péter.