Újabb lépéssel gyakorol nyomást a Trump-kormányzat a Harvard Egyetemre: a New York Times több forrása szerint a kormányzat csütörtökön tájékoztatta az egyetemet, hogy leállították a külföldi diákok felvételét a Harvardra, amivel, a megvont támogatások után újabb finanszírozási nehézségeket okoznak az egyetemnek.
„Azért írok, hogy tájékoztassam önöket, hogy azonnali hatállyal visszavonjuk a Harvard Egyetem nemzetközi diák- és csereprogramjának tanúsítványát” – állt a Kristi Noem belbiztonsági miniszter által küldött levélben, melynek másolata a The New York Times birtokába került.
A kormány lépését megerősítő minisztériumi sajtóközleményben azt írták, mindez azt jelenti, hogy a Harvard többé nem vehet fel külföldi diákokat, és a meglévő külföldi diákoknak át kell jelentkezniük más intézménybe vagy elveszítik a jogállásukat. A New York Times egyik forrása szerint az egyetem ezzel kapcsolatban újabb jogi lépést fog tenni a kormányzattal szemben, miután nemrég pert indítottak a befagyasztott támogatások miatt.
Idén nagyjából 6800 nemzetközi diák tanult a Harvardon, ami a hallgatói létszám 27 százaléka. Ők általában a többi diáknál nagyobb részt fizetnek az oktatás költségeiből – az ősszel kezdődő tanévben közel 60 ezer dolláros tandíjjal kell számolniuk, a költségek közel 87 ezer dollárra emelkedhetnek, a szállást és az ellátást is beleszámítva.
Az amerikai kormány nemrég bejelentette, teljesen átalakítják az egyetemi akkreditációs rendszert. A reform támogatói szerint a rendelkezés a felsőoktatás új aranykorát fogja előidézni, míg a kritikusok az egyetemi és oktatói szabadság végét vizionálják. A lépés, jegyzi meg a cikket szemléző Telex, egy újabb fejezet abban a hónapok óta dúló háborúban, ami az elnök és az amerikai felsőoktatás között zajlik. Trump március közepén küldte ki levelét a nyolc elit egyetemet tömörítő Borostyán Liga (Ivy League) egyes tagjainak, amelyben többek között a tanterv állami átvizsgálását és egyes kutatóközpontok bezárását követelte tőlük. Ezzel párhuzamosan korlátozta a tudományos kutatásokra fordítható költségeket, ami már most több ezer egyetemi munkahely elvesztéséhez vezetett.
Trump már elnöki kampánya alatt is előszeretettel beszélt az elit egyetemek ellen, s azt ígérte, hogy megzabolázza az intézményeket, amelyek szerinte az Amerika-, Izrael- és Nyugat-ellenes aktivizmus melegágyai lettek. Ennek közvetlen előzményei voltak a gázai háború mentén kirobbant palesztinpárti tüntetések, amelyek hónapokon keresztül rázták meg az ország kampuszait. A megmozdulásokat a kezdetektől fogva antiszemitizmussal vádolták különböző jogvédő szervezetek, a kialakult botrányokba pedig a Harvard, a Columbia és a University of Pennsylvania vezetői is belebuktak. Az elmúlt hónapban pedig több olyan diáktól vonták meg az amerikai vízumot, akik vezető szerepet vállaltak a tüntetésekben.
