Bár Donald Trump Twitter-fiókja azóta is hemzseg azoktól az állításoktól, hogy a választást elcsalták, és hogy majd mindenki figyelje csak meg, hogy mi fog következni, ám egyre több jel mutat arra, hogy ha nem is zökkenőmentesen, de békésen fog megtörténni 2021. január 20-án az új elnök beiktatása – értve ez alatt azt, hogy Donald Trump nem fogja megtagadni a hatalom átadását, és nem fog szélsőjobboldali szerveződéseket feltüzelni fizikai erőszakra. (Az erre vonatkozó félelmek forrása az, hogy a Joe Biden demokrata jelölttel folytatott első televíziós vita egyik mélypontja volt, amikor a moderátor kérdésére, hogy hajlandó-e elítélni a szélsőjobboldali csoportokat, azt válaszolta, azok „lépjenek hátrébb és álljanak készenlétben”.)
Az elnök börtönbüntetését a koronavírus-járvány miatt házi őrizetre felcserélő volt ügyvédje, Michael Cohen erről korábban úgy nyilatkozott, hogy látványos hatalomátadás-átvétel nem lesz, Trump majd csak fogja magát, a karácsonyt majd megünnepli Floridában, Mar-a-Lagoban, és majd egyszerűen nem megy vissza a Fehér Házba, hogy ne kelljen találkoznia legyőzőjével. Az utóbbi napok eseményei erre a lehetőségre erősítenek rá.
Donald Trump még szerdán is arról tweetelt, hogy csak figyeljenek, kiderül a választási csalás
Trump saját igazságügy-minisztere, William Barr is azt mondta, hogy nem lát semmilyen arra utaló jelet, hogy nagyarányú választási csalás történt volna, főleg, hogy az összes Trump által kifogásolt államban (vagyis mindenhol, ahol Joe Biden meg tudta fordítani a négy évvel ezelőtti eredményt, valamint Nevadában) az újraszámlálás a demokrata jelöltnek kedvezett. Míg Georgia államban az eredmény szorossága miatt hivatalból számoltak újra, a többi államban a Trump-kampány költségeinek terhére ejtették meg azt az újraszámlálást, amelyek még meg is erősítették Biden előnyét.
Ez különösen amiatt érdekes, mert korábban még Barr is Trump pártján volt abban a kérdésben, hogy a levélszavazás nem eléggé biztonságos. Az elnök jogi csapata pedig minden fronton vereséget szenvedett, Rudy Giuliani leégések sorozatát produkálta, és nyilván az sem tett jót a jogi csapat renoméjának, hogy a csapat egyik (azóta szélnek eresztett) tagja, Sidney Powell ügyvédnő azt bizonygatta, hogy a választásokat „a kommunisták csalták el, Venezuela, Kuba, valószínűleg Kína”, és hogy (az egyébként 2013-ban elhunyt) Hugo Chavez személyes irányítása mellett hekkelték meg a szavazógépek szoftverét.
Amennyiben ennyire egyértelmű, hogy nincs esélye Trumpnak a választás eredményeit jogi úton megfordítani, mégis, miért költ erre pénzt, miért pazarol rá időt, energiát? A válasz többrétegű: egyfelől egy „erős ember” (mint az általa tisztelt „illiberális” azaz autokrata vezetők) sosem veszít háborút, legfeljebb csatát, a legyőzhetetlenség mítoszát fenn kell tartani; másfelől mivel minden idők legjobb republikánus eredményét érte el azzal, hogy egy igen jelentős és kitartó bázist tudott magának kiépíteni, életben tartja a további politikai reményeit, akár maga, akár családtagjai számára.
Egészen más úgy elhagyni a Fehér Házat, hogy valakit tisztességes feltételek között megvertek, mint úgy, hogy egész biztos csalás áldozata lett, csak sajnos nem tudja bizonyítani, de első az államérdek, és inkább a széthúzás helyett az ország belső békéjét választja (hasonlóan érvelt a demokrata Al Gore, amikor 2000-ben végül elismerte George W. Busht győztesnek). Másfelől pedig nem csak a hatalom, hanem a pénz miatt is.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, Trump saját honlapján gyűjt apróbb összegű felajánlásokat „jogi költségeire” – ám az apróbetűs részt elolvasva egyértelmű, hogy saját maga által létrehozott politikai akciócsoportjának (political action committee, rövidítve: PAC). A hírek szerint novemberben támogatóitól összesen 170 millió dollárt tudott behúzni – azaz 50 milliárd forintot. Ez több, mint amennyit a kampánya bármelyik hónapjában kapott egyéni felajánlásokból. Ennek a pénznek egy része valóban a jogi költségeire ment el – így például Wisconsinban 3 millió dollárt fizetett az újraszámlálásért, és azért, hogy találjanak még 87 szavazatot Bidennek –, ám összesen így is vagy 126 millió dollárral zárt, amit arra költhet majd, amire csak akarja. Más, a választás tisztaságát megkérdőjelező, és a választási csalásokat leleplezését ígérő szervezetek szintén korábban nem tapasztalt nagyságú támogatást kaptak.
Emiatt (illetve a később is még várható) pénzmennyiség miatt Trump számára számos lehetőség megnyílt. Ez akár tényleg jó alap lehet arra, hogy 2024-ben ismét megpróbálkozzon elindulni az elnöki címért, ahogy azt mostanra mát többször felemlegette, a Fox News szerint ezt a tervét akár még Biden januári beiktatása előtt, vagy akár a beiktatás napján is kinyilváníthatja.
A többi republikánus politikus annyira nincs elragadtatva az ötlettől, a fiatalabb nemzedék tagjai (mint Marco Rubio vagy Ben Sasse) közül már többen is szemeznek a 2024-es elnöki megmérettetéssel, és nekik nem volna ínyükre egy nagyon erős támogatottsággal bíró exelnök a riválisok között.
Mindenesetre azáltal, hogy már csak rövid ideig marad Trump hivatalban, sokat veszített politikustársai szemében a tekintélyéből. Arizona republikánus kormányzója, Doug Ducey, például nem vette fel a telefont, hanem látványosan félrerakta, amikor az elnök hívta őt – ráadásul pont akkor, amikor hitelesítette a választás (Bidennek kedvező) végeredményét.
Szerda este Trump 45 perces videóüzenetben kelt ki a választás eredményei ellen, mondván, hogy minden egyes bizonyíték rendelkezésére áll, miközben egyetlen bizonyítékot sem mutatott be.
Az összeesküvés-elméletektől hemzsegő tweet-videó után egy republikánus képviselő is felszólította őt arra, hogy törölje a fiókját.
