Donald Trump most épp nyitva hagyja a lehetőséget, hogy Ukrajna egy nap újra orosz lesz. De az amerikai elnök sietett hozzátenni azt is: vagy nem lesz orosz. A hasonló talányos nyilatkozatok, melyek egyszerre jók időhúzásra és a figyelemelterelésre, jelzik azt, hogy mintha egyelőre nem sok minden valósult meg a republikánus milliárdos által nagy hangon belebegtetett fegyvernyugvásból. Hétfőn a Fox Newsnak nyilatkozott hasonlókat: lehet, hogy alku születik majd, lehet, hogy nem, mindenesetre az amerikaiak pénzét most már nem szeretné értelmetlenül költeni. Odaszúrt ezzel az ukránoknak is, miközben nemrég épp Vlagyimir Putyint fenyegette meg a szankciók szigorodásával. Ennyi, ami valójában történik is, vagy a színfalak mögött történt valami változás Trump beiktatása óta?
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő szerint történtek azért változások Trump beiktatása óta, hiszen korábban a felek nem nagyon beszéltek tárgyalásról, Ukrajna teljesen kizárta a lehetőségét, de Oroszország is. Szerinte egyértelműen látszik, hogy Ukrajna jelzéseket küld az amerikai adminisztrációnak: megfelelő feltételek mellett hajlandóak lennének tárgyalásokra. Bendarzsevszkij úgy látja, az ukrán belpolitika is sokat változott az elmúlt időszakban, egyre többször hozzák szóba a béke utáni helyzetet és a választások lehetőségét. Már egyenesen az esélyeket latolgatják, illetve felméréseket is végeznek. A szakértő úgy látja, a piacok is értékelték a lehetőséget a békére, és a nemzetközi tőzsdén jegyzett ukrán cégek értéke drasztikusan megugrott. A piacok is megérzik tehát, hogy közeledik a potenciális rendezés.
Van egy nagy arányú bizakodás, arra viszont Bendarzsevszkijnek nincs rálátása, ki kivel tárgyal a háttérben. És arra ő sem lát esélyt, hogy a választás megtörténjen a békekötés előtt. Inkább valamiféle fegyverszünetről beszélhetnénk, nem annyira tartós békéről – van tehát esély arra, hogy a 2014 utáni patthelyzet térjen vissza. Mi lenne a helyzet ezután? Az mindenesetre biztos, hogy még ettől is távol állunk, Trump ráadásul nem riad vissza attól sem, hogy most épp még több amerikai fegyver megvásárlására és a frontra küldésére biztassa Európát. Az amerikaiak szerint ez javíthatna Kijev tárgyalási pozícióján.
De vajon akkor jöhetne csak valamiféle tartós megállapodás, ha Zelenszkij és/vagy Putyin kikerülne a képből? Azt Bendarzsevszkij nem hiszi, hogy Ukrajnában egy váltás közelebb hozná a tartós békét. A jelenlegi elnök ráadásul toronymagasan is vezet, az utána esetlegesen jövők, mint Vitalij Klicsko kijevi polgármester vagy Petro Porosenko szintén kevésbé tűnnek megalkuvó figurának. Ukrajna jelenleg legnépszerűbb személyei, például a külső hírszerzést vezető Kirilo Budanov 70 százalék körüli bizalmi indexre számít.
Oroszország esetében sem lehet egyértelműen Putyinhoz, mint inkább a politikai köréhez és más személyekhez kötni a háborút. Ha Putyin megy, de jön mondjuk egy Nyikolaj Patrusev, akkor sem nagyon fog változni az orosz birodalmi politika. Akkor esetleg, ha megint érkezik egy fiatalabb nemzedék, egy új Gorbacsov, hasonlóképp, ahogy a 90-es évek elejére is jött a fideszes generáció. Nekik viszont már a szöges ellentétét kellene akarniuk mindannak, amit a Putyin-rezsim az elmúlt években megvalósított.
Trump közben hamarosan Ukrajnába küldi Keith Kellog Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottját, hogy ott a potenciális békekötésről tárgyaljon ő is. Zelenszkij viszont nem könnyíti meg a dolgát: szigorú biztonsági garanciákat kér az Ukrajnával való békéért cserébe. Kellogg látogatása mindössze néhány nappal az orosz-ukrán háború kirobbanásának hároméves évfordulója előtt várható.
