Február végén új külföldi ügynöktörvényt fogadott el az egypárti, csak kormányoldali képviselőket magában foglaló grúz parlament. A Grúz Álom képviselői arra hivatkoznak, hogy az új törvény az Egyesült Államok FARA törvényének (a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvénynek) a „pontos mása”, amit az USA-ban még a harmincas évek végén fogadtak el, elsősorban a náci propaganda ellensúlyozására. Az új törvény be nem tartása büntetőjogi felelősségre von magával. Emellett új médiatörvényt fogadtak el, amely betiltja a grúz TV és rádiócsatornák külföldi finanszírozását.
Miután az előző, szeptemberben hatályba lépő külföldi ügynöktörvény életbe léptetése nem hozta a várt eredményeket (az országban regisztrált civil szervezetek mindössze 1,5 százaléka regisztrált), most egy új, az előzőnél is keményebb törvényt fogadott el a Grúz Álom. A törvény előírja, hogy a külföldi finanszírozásban részesülő magánszemélyeknek és szervezeteknek „külföldi ügynökként” kell regisztrálniuk, az előírások be nem tartása vagy megsértése pedig ismétlődő súlyos pénzbírságokat vagy akár öt évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. A kritikusok szerint ez egy újabb eszkalációt jelent az elnyomó törvények sokaságában, amely megalapozza a másként gondolkodók bebörtönzését és a civil társadalom megsemmisítését. Az új törvény mellett a Grúz Álom rezsimje betiltja a műsorszolgáltatók külföldi finanszírozását is, számukra ezután tilos lesz külföldről bármilyen közvetlen vagy közvetett finanszírozást (pénzügyi vagy más anyagi juttatást) elfogadniuk, emellett pedig széleskörű felhatalmazást ad a Kommunikációs Bizottságnak a médiában megjelenő tartalmak szabályozására. Újságírók már korábban is azzal vádolták a Kommunikációs Bizottságot, hogy indokolatlan és politikailag motivált döntéseket hoz a kormánypárt javára és szabályozni kívánja a rezsimmel szemben megjelenő kritikus tartalmakat.
Az Európai Parlament nem ismeri el a grúziai választások eredményét
A képviselők jelentős többsége támogatta, a Fidesz ellene voksolt.
Grúziában a civil szervezetek – így például egyszerű állatmenhelyek vagy a független média – nem rendelkeznek elegendő hazai pénzügyi erőforrással (főleg nem állami támogatásokkal) a fennmaradásukhoz, így a különböző finanszírozások elvágása ellehetetleníti a működésüket.
A Transparency International Georgia határozottan bírálta az új törvényeket. A szervezet kijelentette, hogy a módosítások célja a kritikus média lebontása, az afölötti ellenőrzés kiterjesztése, és ezek egyértelműen ellentmondanak a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó nemzetközi normáknak. Szerintük a módosítások másik célja a kedvező feltételek megteremtése az oroszbarát és Nyugat-ellenes propaganda és dezinformációk számára, a független média gyengítésével vagy teljes eltávolításával pedig a kormány lehetővé teszi, hogy a Nyugat-ellenes retorikát terjesztő állami irányítású csatornák uralják a médiavilágot, amelyet eddig a társadalom kormánykritikus szegmense tudott ellensúlyozni. Tény, hogy a Grúz Álom részéről nem érkezik kritika azon Oroszország felé, amely évekkel ezelőtt hivatalosan is meghirdette a hibrid hadviselést és a dezinformációs háborút.
Hasonlóan van ez Magyarországon, Szerbiában vagy éppen Szlovákiában, ahol ezzel egyidőben és a USAID felfüggesztése, illetve a Trump-kormányzat által a finanszírozások adatainak közzététele után szintén folyamatosan beszélnek a független média és a civil társadalom megregulázásáról. Magyarországon a „Soros-hálózatoknak” titulált független kritikus hangok országból való kisöprését ígérte Orbán Viktor miniszterelnök, de az amerikai támogatások felfüggesztése után Robert Fico szlovák miniszterelnök is győzelmet hirdetett a civil társadalom és a független média felett, ahol szintén valamennyi, nem kormánypárti médiumot külföldi ügynökökként emlegetnek. Alexander Vucic szerb elnök is keményebb fellépésbe kezdett a civil szervezetek ellen, amelyeket a szerbiai tüntetések szervezésével vádol. Ezekben az országokban felerősödtek azon hangok, hogy az érintett szervezeteken keresztül egyfajta nyugatról finanszírozott puccs készül a hatalomban lévő rezsimek ellen.
A külföldi ügynökökről szóló törvényt korábban két alkalommal terjesztették Grúziában. Először 2023 tavaszán, ekkor azonban az ország demokráciáját és európai integrációját féltve a lakosság komoly tömegtüntetésekbe kezdett. A folyamatos tüntetések és az erős külföldi kritikák hatására a Grúz Álom végül kihátrált a törvényjavaslat mögül, ígéretet téve, hogy nem fognak hasonló törvényt beterjeszteni a későbbiekben. Ez az ígéret azonban csupán egy évig tartott, s ennek leteltével újra beterjesztették a törvényjavaslatot, ekkor már viszont a még nagyobbra duzzadó országos tüntetések hatására sem hátrált meg a kormánypárt. A tüntetések rendre rendőri erőszakba torkollottak. Sokak szerint a külföldi ügynöktörvény nem az amerikai FARA-ra, hanem a 2012-ben Vladimir Putyin által bevezetett külföldi ügynöktörvényre hasonlít, amely nagy szerepet játszott az oroszországi ellenzéki és kritikus erők ellehetetlenítésében. A törvény parlamenti választások előtti elfogadása pedig Grúziában azt a célt szolgálta, hogy a független választási megfigyelő szervek ne legyenek képesek elvégezni megfigyelői feladataikat a választások alatt.
Százezres tömeg tüntetett Tbilisziben, Orbánt is kifütyülték
A magyar miniszterelnök a Marriott Hotelben tárgyalt. Helyszíni tudósításunk!
Közben a grúziai rezsim mintegy két és félmillió amerikai dollárnak megfelelő összeget költ egy izraeli kiberbiztonsági cég, a Cellebrite technológiájára, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy könnyebben oldják fel és nyerjék ki a védett adatokat a mobiltelefonokról, számítógépekről és más digitális eszközökről. Ugyanezen cég szolgáltatásait már a szerb kormány is igénybe vette – a szoftver hasonló a magyar kormány által használt Pegasushoz. Grúzia városaiban folyamatosan új kamerákat szerelnek fel – ezek egy kínai arcfelismerő rendszer tartozékai a tüntetők minél hatékonyabb azonosítására. Őket a demonstrációk ideje alatti útlezárásokért az átlagkereset több mint ötszörösének megfelelő pénzbírságokkal sújtanák. Az elmúlt időkben már a független média újságíróit is elkezdték megbírságolni, pedig ők csak a helyszíni tudósítás miatt tartózkodnak a tüntetéseken.
Közben Grúzia nyugati részét példátlan havazások sújtják, amelyek kész régiókat vágnak el a külvilágtól, a hatóságok pedig napokig nem voltak képesek reagálni a kialakult krízishelyzetre. Az ország második legnagyobb városában, Batumiban napokig a szemétszállítás sem működött a nagymértékű havazás után. A rezsim és a hatóságok bénultságát és alkalmatlanságát látva a civilek országszerte önálló mentőakciókat szerveznek. A történések után felerősödtek a társadalomban a kritikus hangok, hogy a Grúz Álom a polgárok elnyomására koncentrál ahelyett, hogy ellátná állami feladatait egy ilyen súlyos helyzetben.
