A fejlődő országoknak is engedni kell, hogy bekapcsolódjanak a koronavírus elleni oltóanyagok gyártásába – követelte szerdán az ENSZ közgyűlésén Nguyen Xuan Phuc vietnámi elnök, aki egyben sürgette, hogy a védőoltások elosztásánál biztosítsanak elsőbbséget azoknak az országoknak, ahol alacsony az átoltottsági arány. A vietnámi vezetésnek persze nem ez volt az egyetlen ötlete, amivel az elmúlt évben nemzetközi szinten is előállt, hogy leküzdhető legyen a világjárvány.
Mint korábban megírtuk, Vietnám már a járvány első napjától rendkívül komolyan vette az óvintézkedéseket, melyeket a hatóságok szigorúan betartattak a lakossággal. Így már hetekkel azelőtt, hogy megjelent volna a koronavírus az országban, a repülővel érkezőknek kötelezővé tették, hogy az egészségügyi állapotukról és az eddigi útjaikról nyilatkozzanak, akikről pedig kiderült, hogy hamis információkat adtak, azokat eljárás alá vonták. Vietnámban emellett – dél-koreai mintára – rengeteg tesztelő állomást állítottak fel, ahol bárki teszteltetheti magát ma is.
Ám aligha kétséges, hogy a vietnámi óvintézkedések legfontosabb része a karanténszabályozás lett. Ha valaki hazatér Vietnámba, mindenképpen karanténba kell vonulnia 14 napra, a fertőzöttek nevét nyilvánosságra hozzák és még a kontaktjait is izolálják a környezetüktől (ez olykor azt jelenti, hogy egész utcákat vonnak karantén alá). Persze a koronavírus terjedését még így is csak fékezni lehetett, ám mikor a járvány megjelent az országban, Danang városából 80 ezer turistát evakuáltak. Így sikerült elérni, hogy Vietnámban csak ez év júniusában kezdett el növekedni a koronavírus-fertőzöttek száma.
Jól mutatja a vietnámi vezetés következetességét, hogy az ország július 24-től 15 napra lezárta a fővárosát, hogy megakadályozza a koronavírus-járvány terjedését, mert egyre több fertőzést regisztráltak a Mekong deltájának vidékén. A kormány akkor Hanoi közterületein a gyülekezést két emberben maximálta. Továbbá minden zárva volt a kormányhivatalokon, a kórházakon, más, alapvető szolgáltatásokon és termelőegységeken kívül. Vagyis a lakosságnak otthon kellett folyamatosan tartózkodnia, az emberek csak élelmiszert és gyógyszert vásárolni távozhattak vagy ha munkába kellett menniük. A szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően a közel 100 millió lakost számláló országban így 18 ezer alatt maradt a járványban elhunytak száma, ami annyit tesz, hogy jelenleg 181 fő az egymillió lakosra jutó halálesetek száma (Magyarország esetében ez a szám 3130).
Vietnám emellett diplomáciai eszközökkel is felvette a harcot a koronavírussal. Hanoi már a járvány elején jelezte, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) együtt kell felvenniük a harcot a koronavírussal, illetve a járvány-okozta kihívásokkal. A szavakat tettek követték, a szervezet tagjai április közepén létrehozták a C-19 ASEAN Reagálási Alapot, majd megkezdték kiépíteni a tartalékokat a szükséges egészségügyi eszközökből. Vietnám eddig 50 ezer dollárral járult hozzá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírus-elhárítási alapjához, majd félmilliárd dollárt adott a COVAX-programhoz.
A távol-keleti ország most újabb diplomáciai hadjáratot indított a járvány ellen, melynek csak egyik eleme, hogy a vietnámi vezetés felkeresi azokat az országokat, amelyek nem a hagyományos módon vették fel a harcot a koronavírussal. Ilyen ország például Kuba, amely maga is oltóanyagot fejlesztett ki a koronavírus ellen, emellett rengeteg orvoscsoportot küldött a világ számos pontjára, ahol elégtelennek bizonyult az egészségügyi szolgáltatás a járvány idején. Emellett a vietnámi elnök az amerikai útja során felkeresné az oltóanyag-gyártó cégeket és mozgósítaná a nemzetközi szervezeteket, hogy adományozzanak orvosi eszközöket a rászoruló országok számára.
Mindezeken túl Vietnám most azt is el szeretné érni, hogy az ENSZ a jövőben átfogóbban kezelje a kialakult helyzetet, így nagy hangsúlyt fektetnének a gazdasági helyreállításra is, amelynek keretében fejlesztenék az élelmiszer-ellátás biztonságot és szigorítanák a klímavédelelmi előírásokat. De legalább ennyire fontos, hogy Vietnám lett az az ország, amely a járvány idején az egyik legfontosabb szorgalmazója lett annak, hogy a fejlődő országok adósságállományának visszafizetését ütemezzék át, hogy azok minél gyorsabban túljussanak a válságon. A vietnámi vezetés így – az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként – most az egész harmadik világért lobbizik, hogy a nemzetközi porondon erősítse pozícióit.
