Újra pörög a vízumgyár

Szentpéterváron, a Kirocsnaja utcában van egy étterem, ami nem sokban különbözik a többitől, elég vegyes, nemzetközi konyhával várja a betérőket. Csak a neve nem mindennapi, mert úgy hívják: Schengen. Semmi köze a luxemburgi városkához, viszont ugyanabban az épülettömbben található, mint a finn főkonzulátus, amit szerte Nyugat-Oroszországban jól ismernek: tavaly több mint 589 ezer schengeni vízumot állítottak itt ki, amivel kiérdemelték a legnagyobb vízumgyár címét.

A szentpétervári finn konzulátus ügyfélforgalma önmagában is jól mutatja az orosz–európai kapcsolatok állását. 2013-ban összesen 1,1 millió schengeni – 25 országba érvényes – beutazási engedélyt adtak ki itt; később jelentősebben visszaesett az érdeklődés, 2016-ban már csak 352 ezret. Tavaly viszont eljött a fordulat, és ismét növekedésnek indult az orosz kérelmezők száma, ahogy az összes európai konzulátuson: az Európai Bizottság adatai szerint a schengeni térség államai több mint 3,8 millió vízumot állítottak ki orosz állampolgároknak, szemben a 2016-os 3,1 millióval.

[caption id="attachment_805" align="alignleft" width="186"]

Ez persze csak egy viszonylag kis korrekció, hiszen a csúcson, 2013-ban az európai konzulátusok összesen majdnem 6,9 millió vízumot adtak ki Oroszországban. Az orosz kérelmezők még mindig a legnagyobb hányadát teszi ki a schengeni vízumot igénylőknek (2017-ben összesen 14,6 millió beutazási engedélyt állítottak ki), de a grafikonon látszik, hogy milyen meredek volt a visszaesés, míg más nagy kérelmezőknél enyhe emelkedés volt tapasztalható az elmúlt években. A magyar konzulátusokon is igencsak fogyatkozott az igénylések száma: a 2013-as 89 ezer helyett 2016-ban már csak 52 ezer vízumot adtak ki, ez a csökkenés fordult meg tavaly, 61 ezer vízummal.

Ha az orosz vízumigénylések visszaesésének okait keressük, adná magát, hogy a Krím 2014-es megszállását, az ukrajnai háborút és az ezek miatt bevezetett EU-s szankciókat lássuk mögötte, de ez csak közvetve igaz. A legfőbb ok maga a vízumkötelezettség: az oroszországi kérelmek elutasítási aránya csak 1,4 százalék (az összes kérelmező ekkora hányadának nem adják ki a beutazási engedélyt), és az összes vízum 83,8 százaléka többszöri belépésre jogosít. Ilyen alacsony elutasítási aránynál normális körülmények közt már rég a vízumkötelezettség feloldásáról kellene tárgyalni. Politikai okokból – a Krím és az ukrajnai helyzet miatt, illetve azért, mert Moszkva egyre nyilvánvalóbban próbálja aláásni a nyugati országok politikai rendszereit – viszont ez még sokáig nem lesz realitás. A szankcióknak annyi köze van a vízumkérelmek számának visszaeséséhez, hogy pont ezekben az években gyengélkedett látványosan az orosz gazdaság, vagyis kevesebb embernek lehetett pénze utazgatni.

Az orosz turistákat – akiket a vendéglátósok és a kereskedők is kedvelnek, mert sokat költenek – alapvetően nem a politika érdekli. Tengerpartot akarnak, kényelmes hoteleket, éttermeket és üzleteket, ahol a pénzüket elkölthetik. Ezt mutatja az EU-s a statisztika is, hiszen a moszkvai olasz, spanyol és görög konzulátusok (a lista 2.–4. helyezettjei) összesen tavaly 1,38 millió vízumot adtak ki. Ezeknek az embereknek a vízum fölösleges macera, miközben a Perzsa-öböl menti arab országokba vagy a Karib-térségbe vízummentesen, vagy helyben, jelképes összegért megvásárolható beutazási engedéllyel utazhatnak.

Az orosz vízumüzlet

Az orosz vízumüzlet – hiszen egyenként 35 euró a költség – megmozgatta a magyar külügy fantáziáját is. Illetve először nem a minisztérium, hanem Kiss Szilárd agrárattasé kapcsolt, aki saját üzleteként igazgatta a moszkvai magyar konzulátust, és több ezer vízumot intézett el olyanoknak, akik amúgy nem kaptak volna beutazási engedélyt. 2012-ben és 2013-ban erős is volt a vízumkiadási hullám, amiben biztosan volt része az agrárattasénak is, aki csak 2013 első felében négyezer orosz állampolgárnak intézett üzleti vízumot.

2014 után, amikor már Szijjártó Péter kezében volt a külügy irányítása, nekiláttak, hogy legalizálják a vízumbizniszt: Tarsoly Csaba Quaestor-vezér cégét, a VisaWorld-Center Kft.-t bízták meg a kiszervezett vízumközpont működtetésével, amelyet maga a miniszter avatott fel 2014. november 19-én. Akkor ez jó ötletnek tűnt, hiszen felfutóban volt a vízumkiadás, és úgy képzelték – Jelena Cvetkova, Kiss élettársa mondta ezt a moszkvai megnyitó ünnepsé- gen –, hogy újabb 50 vízumközpontot nyitnak majd. A kiszervezés egyébként bevett gyakorlat, a VisaWorld-Center szerény, hatezer forintos eljárási díjért felgyorsította az ügyintézést.

Legalább három dolog húzta keresztül a külügy számításait: Kiss Szilárdot 2015 elején más ügyben őrizetbe vették, jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene. Nem sokkal később csődbe ment a Quaestor-csoport is, így a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerződést bontott Tarsoly cégével. A harmadik tényező pedig a nemzetközi helyzet változása volt, amiről fentebb már írtunk: egyszerűen jelentősen csökkent a kereslet a schengeni vízumok iránt szerte Oroszországban.