Ukrajna, Kína és a mesterséges intelligencia uralta a Bilderberg-találkozót

Ukrajna, Kína és a mesterséges intelligencia uralta a Bilderberg-találkozót

A Bilderberg-csoport első, 1954-es találkozójának helyet adó Hotel de Bilderberg (Fotó: Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ukrajna, Kína és a mesterséges intelligencia is téma volt a Bilderberg-csoport éves találkozóján a hétvégén Lisszabonban.

Többek között Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, Didier Reynders igazságügyi EU-biztos, Mark Rutte holland miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Wolfgang Schmidt német kancelláriaminiszter és Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba is részt vett a Bilderberg-csoport éves találkozóján, amelyet a hét végén tartottak Lisszabonban. Az Egyesült Államok részéről többek között Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója és Thomas Wright, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai igazgatója volt jelen a találkozón. Az üzleti élet olyan szereplői is meghívást kaptak az európai és amerikai üzleti és politikai elit éves találkozójára, mint Albert Bourla, a Pfizer elnöke. Lengyelország is képviseltette magát, többek között Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter és európai parlamenti képviselő (PO) volt jelen.

Sajtóértesülések szerint a mesterséges intelligencia témája uralta a mostani találkozót, de jelentős szerep jutott a napirenden Ukrajna, Oroszország és a NATO kérdésének. Jens Stoltenberg Lisszabonba érkezésekor a The Guardian brit lap szerint azt mondta: a biztonsági környezet jelenleg veszélyesebb, mint bármikor a hidegháború vége óta.

A témák között volt Kína is: a Guardian szerint Elizabeth Economy, az USA Kereskedelmi Minisztériumának Kína-tanácsadója úgy kommentálta ezt a kérdést, hogy Kína célja a „a világrend átrendezése”. A mesterséges intelligencia témája is részben Kínával összefüggésben került elő. Erről beszélt Eric Schmidt volt Google-vezér Lisszabonban, és néhány nappal a találkozó előtt már a kongresszusi meghallgatásán is: hogy a mesterséges intelligencia a Kína és az Egyesült Államok között folyó verseny középpontjában áll. Lisszabonban az is elmondta: valóban vannak komoly kockázatai a mesterséges intelligenciának, de nem ért egyet azokkal, többek között Elon Muskkal, akik hat hónapos szünetet javasoltak a fejlesztésében, mert szerinte minden késedelem Kínának kedvezne.

Az Ukrán diplomáciának is erős hévégéje volt, mert miközben a külügyminiszter a Bilderberg-ülésén vett részt, Volodimir Zelenszkij elnök a G7-csúcson tárgyalt a világ legfejlettebb államainak vezetőivel.

A Bilderberg-konferenciát 1954-ben hozta létre az amerikai milliárdos David Rockefeller, hogy erősítse az Európa és Észak-Amerika közötti kapcsolatokat. A zárt ajtók mögött tartott találkozóval kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet kering, amelyek valamiféle világkormány-szereppel ruházzák fel a találkozót, hasonlóan a davosi Világgazdasági fórumhoz. A 120-140 vendég meghívás alapján vesz részt a konferencián.