Habár az Európai Unió már március elején úgy döntött, hogy szankciókkal sújtja a Kreml-közeli Russia Today (RT) médiaszolgáltatót, és ezzel elérhetetlenné teszi a csatorna oldalát, virtuális magánhálózatok segítségével továbbra is követhetők a televízió műsorai, amelyek a kritikusai szerint színtiszta orosz propagandát tartalmaznak. Az RT a háború kezdete óta előszeretettel közöl felvételeket az orosz hadseregnek hálás helyi lakosokról, akik nem egyszer személyes történeteikkel támasztják alá, milyen keserves volt az életük az orosz katonák megérkezése előtt. Gyakran látni a híradásokban aknaszedőket is, termesztésen orosz katonai uniformisban, máskor pedig azok között, akik élelmiszert osztanak a lakosoknak.
A nyugati médiának sokszor csak névtelenül nyilatkozó ukrán lakosok ezzel szemben egészen más világról számolnak be, amelynek az élelmiszer- és gyógyszerhiány mellett ugyanúgy része a félelem az új hatóságoktól. A kanadai eljutott a közel 300 ezer lelket számláló dél-ukrajnai Herszonba, arra a településre, amelyet március 3-án teljesen hatalmukba kerítettek az oroszok. A helyiek elbeszéléseiből kiderült, hogy a biztonsági helyzet mostanra stabilizálódott a térségben, azonban az orosz katonák továbbra is gyakran ellenőrzik a járókelők iratait és kihallgatnak újabb és újabb lakosokat. Az sem ritka, hogy amikor egy orosz katona felszáll a buszra, megkérdezi az utasokat, boldogok-e. A reakciójukból aztán levonja a következtetéseket. Egy lakos pedig arról mesélt, hogy még a telefonját is átvizsgálták a katonák, és amikor meglátták, hogy az egyik csevegő alkalmazásban a „megszálló” szót használták, azonnal elvették a telefonját és megfenyegették a családját.
Herszonban azonban a lakosság egyáltalán nem maradt passzív, már márciusban tiltakozásba kezdtek az orosz megszállás ellen. Sokan ukrán zászlókkal vonultak fel, a tüntetést végül könnygázzal oszlatta fel az orosz katonaság. Az ilyen demonstrációk mostanra ugyan megritkultak, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a herszoni ukránok megbékéltek volna a helyzettel. A közösségi hálókon időről időre megjelenő videókból az látszik, hogy a megszállt régió utcái szinte teljesen üresek, az emberek legfeljebb a piacra mennek, másért nem nagyon lépnek ki az otthonaikból.
Ezt látva az orosz hatóságok több kedélyjavító intézkedést is hoztak a közelmúltban, így a Krím-félsziget irányából megkezdték a folyamatos élelmiszer-szállítást a megszállt területekre. Sőt, nemrég még az orosz miniszterelnök-helyettes, Marat Husznullin is ellátogatott Herszonba, ahol úgy nyilatkozott, hogy ennek a területnek nagyszerű kilátásai vannak a jövőre nézve. Leginkább tehát az látszik, hogy a déli megszállt területeken az orosz katonák ugyan nem viselkednek erőszakosan, a lakosság mégis egyfajta passzív ellenállásba kezdett. Az orosz állami média persze igyekszik azt mutatni, hogy az ukránok együttműködőek az új hatóságokkal. Idilli felvételeken a helyi gazdák a veteményeseikben munkálkodnak, miközben az oroszok a helyi vízerőmű karbantartását végzik.
Kijev persze pontosan látja, hogy az oroszok a megszállt területeken tartósan szeretnének berendezkedni. Erre utal, hogy ezekben a régiókban sok helyütt megkezdték az ukrán hrivnya fokozatos kivezetését, amit természetesen az orosz rubellel váltanak fel. És bár a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy Herszon régióban a lakosoknak maguknak kell dönteniük a jövőjükről, akárcsak a Krím esetében, sokan eleve illegitimnek tartanának egy referendumot a terület hovatartozásáról. Egy ilyen népszavazás persze aligha lenne eredményes, hiszen az ukrán vezetés arra szólította fel a lakosságot, hogy tagadják meg az együttműködést a hatóságokkal, sőt még a személyes adataikat se adják meg, mert azt szavazathamisításra használhatják majd az oroszok. Egyelőre a megszállt területeken a csendes ellenállás az ukrán lakosság egyetlen eszköze.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/23. számában jelent meg június 3-án.
