Sem az Ukrajna ellen indított offenzíva sikeres lezárását, sem a hadiállapot bevezetését nem jelentette be hétfőn, a Vörös téren tartott ünnepi beszédében Vlagyimir Putyin. (Így, közvetve Orbán Viktornak sem lett igaza, aki Ferenc pápa magánmeghallgatásán azt mondta a katolikus államfőnek, hogy az oroszoknak van egy terve, ami szerint május 9-én minden véget érhet.)
„Túlfűtöttek voltak a várakozások a szovjet győzelem napi beszéddel kapcsolatban, hiszen nyilvánvaló, hogy az Kreml is valamiféle eredményt szeretett volna felmutatni az ünnepség idejére. Ám még a legkisebb kitűzött cél, a mariupoli Azovstal erőmű elfoglalása sem sikerült nekik, az Azov-ezred katonái továbbra is kitartanak” – mondta a Magyar Hangnak nyilatkozva Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője, külpolitikai elemző.
Az amerikai hírszerzés egyenesen az általános hadiállapot bevezetését prognosztizálta erre a napra, ám Bendarzsevszkij szerint ez taktikailag elhibázott lépés lett volna Putyintól: a II. világháborús orosz győzelem emléknapján nem ajánlott egy újabb háború kezdetét bejelenteni, ami a lakosságot is visszariaszthatná.
Az orosz társadalom jelenleg ugyanis teljes mellszélességgel kiáll az elnök és az ukrajnai beavatkozás mellett: a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet április elsején készített felmérése szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatta Vlagyimir Putyint és politikáját. Más lenne azonban a helyzet, ha a Kreml a semlegesen hangzó „speciális katonai művelet” helyett valódi háborút hirdetne Ukrajna ellen – mutat rá Anton Bendarzsevszkij: az orosz emberek szeretik azt gondolni, hogy egy otthonuktól távoli, izolált hadművelet történik, melyben csak hivatásos, fizetett katonák harcolnak az ukrán nácik ellen.
A hadiállapot viszont több százezer férfi azonnali, kötelező besorozásával járna, és annak beismerésével, hogy az orosz hivatásos katonai állomány lényegében kimerült az ukrán fronton, pótolni kell a megfáradt alakulatokat. Az pedig már a háború elején egyértelművé vált, hogy az orosz közvélemény rossz néven veszi a fiatal, besorozott katonák feláldozását– az ilyen eseteket a katonai vezetés előbb tagadta, majd tévedésnek nevezte, és példás büntetést ígért az érintett parancsnokoknak.
„A közvéleményt még nem kezdte szoktatni az orosz propaganda a háború gondolatához. Ettől függetlenül nem zárható ki teljesen, hogy a Kreml hamarosan erre készül. Hiszen február 23. a Vörös Hadsereg, és az orosz férfiak ünnepnapja volt, egy nappal később pedig megindították az Ukrajna elleni támadást” – mondta lapunknak a külpolitikai elemző. A háborús helyzet beismerése nem csak a katonai állományt frissítené fel a szakértő szerint, de Putyin az ország büdzséjét is szabadabban kezelhetné a hadiállapotra hivatkozva.
Bendarzsevszkij több érdekes momentumot is kiemelt Vlagyimir Putyin beszéde kapcsán: az orosz elnök – aki szervesen összekapcsolta a Nagy Honvédő Háborút az Ukrajna ellen indított offenzívával – egyetlen egyszer sem mondta ki a „háború” és az ehelyett előszeretettel alkalmazott „különleges katonai hadművelet” kifejezéseket, de a „béke” sem hangzott el az ukrajnai helyzet kapcsán.
Putyin tudatosan kerülte Ukrajna nevének kiejtését is, az ott folytatott „küzdelmet” viszont Oroszország védelmének állította be. Szintén rendkívüli, hogy az orosz államfő egyértelműen Oroszország ellenségeként mutatta be a NATO-t és az ukrán nácik és banderisták szövetségesének nevezte az Egyesült Államokat. Beszédéből úgy tűnt, hogy Oroszország az ukrán és nyugati agresszió miatt el sem kerülhette volna a megelőző hadművelet elrendelését. Bár a szónoklat minden korábbi Putyin-beszédhez képest harciasabbnak tűnik, Bendarzsevszkij szerint az elnök nem a Nyugathoz, hanem saját híveihez szólt: így akart jogalapot teremteni az ukrajnai offenzívához és kontextusba helyezni egy másik ország lerohanását.
Anton Bendarzsevszkij arra is rámutatott, hogy ezúttal elmaradt a megszokott, győzelem napi légi parádé – bár az ünnepség előtti napokban vadászgépek és bombázók gyakorlatoztak Moszkva felett, néhány gép pedig a Z-formációt is bemutatta felkészülés közben.
A hivatalos verzió szerint a rossz időjárási körülmények miatt halasztották el a bemutatót, ám Moszkva felett az égbolt derűs volt. Szintén a hivatalos álláspont ellen szólt, hogy a légiparádé elmaradt Szentpéterváron és további huszonhat orosz városban is. A külpolitikai szakértő szerint a Kreml nem szabotázstól tartva törölte a produkciót, valószínűbbnek tartja, hogy a képzett pilótákra most inkább a kelet-ukrajnai offenzívában van szükség.
