Ursula von der Leyennek jó eséllyel meglesz a szükséges bázisa a parlamentben

Európai villámkarriert futott be Ursula von der Leyen, akivel kapcsolatban nem árt megtanulni, ha ezt látjuk: „UvdL” vagy csak simán „vdl”, az őt jelenti, az Európai Bizottság következő elnökét. UvdL-t minimális többséggel, a szükségesnél kilenccel több szavazattal választották meg. Ennek nyilván nagyon sok olvasata van. A Fidesz azt olvassa ki, hogy 13 szavazatuk nélkül nem lett volna von der Leyen elnök, tehát nekik köszönhető ez a siker. Nem árt azonban tisztán látni, hogy ha az Európai Parlament most elutasította volna a jelöltet, akkor ismét az állam- és kormányfőknek kellett volna új embert küldeniük. És ha a parlament elutasít, akkor azért teszi, mert nem értett egyet a kiválasztás módszerével, mint ahogy most nagyon sok – elvileg szövetséges és nem von der Leyen-ellenes – szocdem így is tett. A tagállamoknak ez egyértelmű üzenet (lett volna), vagyis a parlament csúcsjelöltet akar, tehát megint Manfred Weber vagy Frans Timmermans közül kellett volna választaniuk a miniszterelnököknek.

Egy másik olvasata az eseményeknek a közeljövőre vonatkozik. Ha ennyire ingatag a bizottság elnökének többsége, akkor hogyan és milyen alkuk árán fog átmenni a következő Európai Bizottság összetétele a parlamenten? Mert itt már eddig is van néhány befolyásoló tényező. Például az, hogy von der Leyen azt szeretné, ha a bizottság fele nőkből állna. Ehhez alkalmazkodniuk kellene a tagállamoknak is, kérdés, sikerül-e. Továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy a magyar és a lengyel jelölt nem sok jóra számíthat a parlamenti bizottsági meghallgatáson, és őket – mintegy tanító célzattal – nem fogja javasolni az illetékes szakbizottság, vagyis új jelöltre lesz szükség.

Arról nem is beszélve, hogy ennek tudatában vajon milyen portfóliót kaphat Trócsányi László? Tulajdonképpen eddig az összes magyar biztos csak epizódszerepet játszott az Európai Bizottság életében, miközben például a lengyel, cseh, szlovák, román biztosok fontos tárcákat kaptak. Jegyezzük meg, a most induló ciklusban – eléggé el nem ítélhető módon – a kelet-európai országoknak nem osztottak lapot, a fontos pozíciókról lecsúszott a régió. (De legalább megfúrtuk Webert és Timmermanst, az is valami…)

Nézzük, mit ígért von der Leyen, ha már a „magyar kormány pozícióba helyezte”. Ambiciózusabb klímacélt, új jogállami mechanizmust, új migrációs szabályozást, humanitárius folyosót a menekülteknek, az életmentés folytatását a Földközi-tengeren, a külpolitikai döntések esetében egyhangú szavazás helyett minősített többséget, a következő választásokra transznacionális listákat, a kohéziós források elosztásának átalakítását. Ezek azok, amelyek ellen a Fidesz küzdeni szokott.

Orbán készült B tervvel, ha bukna Trócsányi | Magyar Hang

Nem sok jóra számíthat az a magyar politikus, akit uniós biztosnak nevez a magyar kormány. Jelenleg ez a személy Trócsányi László igazságügyi miniszter. A kinevezési eljárás az Európai Bizottságon és az Európai Parlamenten belül zajlik majd, ez az a két fórum, ahol a kormány és a Fidesz a konfliktusok folyamatos gerjesztésével fekete báránynak számít.

A magyar kormány támogatása von der Leyennek megelőlegezett bizalom, mint ahogy a választás utáni közleményükben erre fel is hívták a figyelmet. Ezt megelőzően, még a plenáris vitán Deutsch Tamás (aki az elsők között gratulált az új elnöknek), ismertette a Fidesz három feltételét vagy elvárását. Ezek a következők: az unió külső határainak megvédésével a bevándorlást meg kell állítani; a szerződésekben rögzített módon a nemzeti identitást tiszteletben kell tartani; a közép-európai országok uniós támogatási forrásainak mértékét fenn kell tartani.

Hosszabb távon valószínű, az írás elején említett kilencfős szavazattöbbséget (ezzel együtt a Fidesz 13 szavazatos hozzájárulását) el is felejthetjük. Amint feláll az új biztosi kollégium, von der Leyennek jó eséllyel meglesz a szükséges bázisa az Európai Parlamentben. A Néppárt és a Liberálisok támogatása adott, a szociáldemokraták vissza fognak mögé sorolni, és a klímabarát, szolidaritáson alapuló, jogállamiság-védő intézkedések terén számíthat a zöldek voksaira is. Ez így egy széles körű, Európa-párti, az integráció elmélyítésében érdekelt blokk. UvdL-nek arra viszont ügyelnie kell, hogy megfelelően csatornázza be a parlamentétől sokszor eltérő tagállami érdekeket, elvégre ők nyitották meg az utat előtte, és a tagállamok nélkül nem lehet jogot alkotni az EU-ban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/29. számban? Itt megnézheti!