Népharag zúdult a tálibok elől eliszkoló afgán elnökre. A republikánusok pedig Joe Bidennek és a demokratáknak estek neki online, miután a radikális iszlamisták az amerikai kivonulás árnyékában órák alatt „visszafoglalták” mindazt, amit 20 éve ellenőriztek.
Afgán lányok útban az iskola felé ma reggel – így szól a kínai Hszinhua hírügynökség kabuli tudósítóját rejtő profil, jawidomid tweetje, amelyen az látszik valóban, hogy egy lepukkant kabuli utcán kislányok iskolatáskákkal a hátukon tartanak valamerre, feltehetően oda, ahová a bejegyezés is említi. Az elmúlt pár nap fényében ez egy ikonikus kép is lehet. A brit közszolgálati BBC percről percre tudósításában fel is teszi a kérdést: azok után, hogy a radikális iszlamista tálibok vasárnap elfoglalták Afganisztán fővárosát, vajon meddig járhatnak még iskolába a kabuli lányok?
A közép-ázsiai országot 1996 és 2001 között uraló iszlamisták úgy „foglaltak vissza” egy szempillantás alatt mindent, mintha semmi sem történt volna az elmúlt 20 évben. Mintha a NATO és szövetségeseinek két évtizedes, 2001. szeptember 11-i Amerikát ért terrortámadásokat követő terrorellenes háborúja, illetve a térség pacifikálására és bármiféle felzárkóztatásra, az élet – nyugati értelemben vett – normalizálásra tett erőfeszítése fabatkát se érne. Hogy ez valóban így van-e, azt majd sok nyakkendős szakértő fogja kielemezni a nagy amerikai és egyéb hírtelevíziók stúdióiban, vagy épp a könyvespolcok mögül online bekapcsolva.
A tálibok villámháborúja ugyanakkor senki számára nem meglepő, aki egy picit is elmerült az Afganisztán néven ismert terület közelmúltjában, és követte az eseményeket. A megannyi törzs és hadúr szabdalta területen nyugati értelembe vett haderőt nem lehet úgy létrehozni, hogy annak tagjai egy fél évet a központi kormányzat által felügyelt egységekben teljesítenek szolgálatot, hogy aztán utána meg a tálibok zsoldjában lőjenek azokra a NATO-katonákra, akik kiképezték őket, majd megint egy kis idő után újra az afgán hadseregben találják magukat, mikor ki fizet többet nekik.
Még ha a kudarc kódolva is volt, igen mellbevágó azt látni, milyen hamar, gyakorlatilag órák alatt omlott össze a „kiépített” központi afgán kormányzati hatalom. A hírek szerint Üzbegisztánba menekülő Asraf Gáni afgán elnökre komoly népharag zúdult az interneten. „A hátunk mögött összekötözték a kezünket, és kiárusították a hazát, átkozott legyen a gazdag ember és bandája” – szól az egyik üzenet. Sokan gyávasággal vádolják a fővárosból gyorsan eliszkoló elnököt, és kárhoztatják, amiért hosszú hónapok alatt képtelen volt bármiféle megállapodást kötni a tálibokkal a hatalom bármiféle megosztásáról.
Érdekes kérdés lesz tehát, hogy az iszlám törvénykezésben, a saríjában hívő és azt alkalmazó tálibok mikor tiltják meg megint a nők iskolába és munkába járását. Ők váltig állítják, ez már egy másik talibán, illúzióink azonban ne legyenek. Még akkor sem, ha egy hétfő reggeli Twitter-bejegyzésben a tálibok egyik szóvivőjeként megjelölt Szuhaíl Sahín arról írt, hogy határozottan megtiltották a magukat mudzsahedeknek nevező harcosoknak, hogy bárkihez betörjenek és értékeiket elvegyék. „Senki életét, tulajdonát és személyének tiszteletét nem hagyjuk, hogy megsértsék” – áll az üzenetben, amit azután adtak ki, hogy több posztban elterjedt, milicisták otthonról otthonra járva minden értéket, gépjárműveket elvesznek a kabuli lakosoktól.
Beszámolók szerint tízezrek menekülnek a tálibok elől; a határátkelők zsúfolásig megteltek a radikális iszlamisták uralmából nem kérő családokkal.
Közben érdekes közjáték, hogy a korábbi afgán államfő, a testvére zűrös ügyei miatt gyakran ópiumbárónak, illetve az amerikaiak bábjának is nevezett Hamid Karzai jelezte, ő Kabulban marad, egyúttal felajánlotta, hogy ha kell, segít a hatalomváltásban. Ő és a tálibokkal hónapokig tárgyaló politikus, Abdullah Abdullah koordinációs tanácsot hozott létre ennek érdekében, és tárgyal a tálibokkal.
A kritikából nem csak az afgán vezetésnek jut ki, Joe Biden amerikai elnöknek is nekimentek a republikánusok. A több szenátor és a párt hivatalos Twitter-fiókja szerint a közép-ázsiai országban szolgáló amerikai katonák többet érdemeltek volna annál, mint ahogy most a demokrata elnök elveszti Afganisztánt, kétségbeesetten próbálja elhárítani a hibát, majd elbújik az amerikai nép elől. Egy másik republikánus bejegyzés szerint mindez nem a Fehér Ház elhibázott vezetését tükrözi, hanem azt, hogy a Fehér Házban nincs vezetés.
A BBC beszámolói szerint egyébként több nagy repülőtársaság – a United Airlines, a British Airways és a Virgin Atlantic – betiltotta járataiknak a repülést Afganisztán felett. Ez elsősorban az India és Délkelet-Ázsia felé tartó gépeket érinti, amelyek most inkább Irán és Pakisztán felé kerülnek. Az Emirates pedig határozatlan ideig leállította minden járatát Kabul irányába.
A Twiterre feltöltött videók szerint a kabuli reptéren közben továbbra is kaotikus állapotok uralkodnak. Ezrek rohanták meg a terminálokat, és próbálnak felszállni a gépekre. A francia AFP hírügynökség beszámolója szerint az amerikai hadsereg, amely a diplomatáinak kimenekítését intézi, a levegőbe is lőtt, hogy így próbálja meg jobb belátásra bírni a tülekedő tömeget. „Félek itt. Rengeteg lövést adtak le a levegőbe” – számolt be róla egy szemtanú.
