Listát állított össze a brit kormány azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló jellegű vámokat vethet ki, válaszul a brit exporttermékeket sújtó amerikai vámintézkedésekre. A terjedelmes, 417 oldalas lista összeállításának előzményeként Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján kijelentette, fenntartják a jogot a válaszlépésekre, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötniük az USA-val, amellyel kiiktatható az amerikai piacra exportált brit termékeket sújtó vám.
Reynolds azt is közölte, azonnali hatállyal konzultációt kezd az üzleti szektorral arról, hogy ha Nagy-Britannia vámügyi válaszlépésekről dönt, ezeket potenciálisan milyen áruféleségekre lehetne kiterjeszteni.
Az üzleti tárca által nem sokkal később közzétett terméklistán az összeállításhoz fűzött ismertetés szerint az Amerikából érkező teljes brit import 27 százaléka szerepel, ami azért is sokatmondó, mert a brit-amerikai kereskedelmi forgalom éves értéke 315 milliárd font (151 ezer milliárd forint).
Az üzleti tárca hangsúlyozta: a lista összeállítása nem azt jelenti, hogy a jövőbeni esetleges brit ellenvámok a felsorolásban feltüntetett összes amerikai termékre kiterjednének. Az „indikatív” listát úgy alakították ki, hogy a rajta szereplő termékekre kivetendő megtorló vámoknak korlátozott hatásuk legyen a brit gazdaságra.
A listán lévő több tízezer termék között számos hús- és baromfikészítmény, gép- és járműipari részegységek, autógumik, építőipari, fém- és faipari cikkek, bőráruk, ruházati termékek, ipari és háztartási eszközök szerepelnek.
Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai vámrendelet ismertetése utáni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború, mivel egy ilyen konfliktusnak nincsenek nyertesei. Ugyanakkor hozzátette, hogy a brit kormánynak „cselekvési eszközök egész sora” áll rendelkezésére, és bár a cél a megállapodás elérése Washingtonnal, semmiféle válaszintézkedési lehetőséget nem lehet kizárni.
