Hasonló tapasztalatai vannak Magyarországnak és Lengyelországnak: támadják a demokráciáinkat – erről beszélt Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere a Magyar Hangnak adott interjújában. De hogyan látja a lengyel és a magyar helyzetet Varsó főpolgármestere? Számít-e a lengyel kormánykoalíció válsága miatt előre hozott választásra hazájában? És ha igen, másolnák a magyar ellenzék példáját: tartanának-e előválasztást? Interjú!
Varsó vezetőjével annak alkalmából beszélgettünk, hogy a magyar fővárosban járt nemrég a Budapest Fórum elnevezésű konferencián. Az eseményen az eredetileg a V4 országok fővárosainak vezetői által 2019 végén alapított Szabad Városok Szövetségét kibővítették, további 26 város csatlakozott hozzájuk, többek közt Bécs, Barcelona, Los Angeles és Párizs. Nem mellékes, hogy Varsó vezetőjének életútjában lehetetlen nem észrevenni a magyar párhuzamot: akár csak Budapesten Karácsony Gergely, úgy Varsóban Rafał Trzaskowski is ellenzéki politikusként lett városvezető. Párhuzam a két politikus közt az is, hogy egyikőjük ambíciója sem áll meg a főpolgármesterségnél, míg Karácsony már volt miniszterelnök-jelölt, és ismét az szeretne lenni, addig Trzaskowskit tavaly majdnem Lengyelország elnökének választották, egy hajszállal kapott ki Andrzej Dudától.
– Mi a jelentősége a Szabad Városok Szövetségének: ez inkább egy szimbólum vagy jár gyakorlati haszonnal is?
– Van gyakorlati haszna is. Négy polgármestert indította el ezt a kezdeményezést a visegrádi országokból, mert szerettük volna megmutatni, hogy az együttműködésünk alapulhat az Európáról szóló pozitív gondolkodáson, az eszmecserén és a prioritásaink közös megvalósításán, nem pedig csak a kezdeményezések blokkoláson, ahogyan ma a V4-ek működnek az Európai Tanácsban. Mi azt szeretnénk, ha a városaink nyitottak, toleránsak lennének és a polgáraink számára igazán fontos ügyekkel foglalkoznának. Tehát így kezdődött az együttműködésünk, de később úgy döntöttünk, kibővítjük ezt és elég sok város csatlakozott hozzánk Európából és a világból. Sok közös van bennünk. Emlékeznünk kell arra a tényre, hogy a populisták azért nem nyertek a városainkban, mert az emberek racionális döntéseket hoznak. Szeretnénk megmutatni a külvilágnak azt is, hogy sok dolgot tehetünk közösen: harcolhatunk a klímaváltozás és az egyenlőtlenségek ellen, vagy éppen megvitathatjuk a tömegközlekedés rendszerének üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatainkat.
– Mindig azt mondják, Lengyelországnak és Magyarországnak nagyon közeli kapcsolata van. Mik a hasonlóságok a két ország politikai helyzetében?
– Van ez a történelmi barátság országaink között, amiről mindannyian tudunk, ez a középkorból, a közös királyokból ered. Szintén erős köteléket hozott létre köztünk a szabadságért való harc a kommunista rendszer alatt. A V4-ek éveken át az Európai Unióban próbálták megvalósítani a számukra legfontosabb célokat, de sajnos az együttműködés Orbán és Kaczyński alatt nagyon befelé tekintővé vált, és főként arra fókuszál, hogyan akadályozzon meg döntéseket ahelyett, hogy előremutató javaslatokat tenne. Tehát hasonló tapasztalatai vannak Magyarországnak és Lengyelországnak: támadják a demokráciáinkat: támadják a demokráciáinkat, egyre több és több autoriter tendencia látható. Úgy tűnik, Kaczyński egyszerűen Orbán Viktor forgatókönyvének oldalait másolja. Tehát ezért is gondoltuk, hogy jót tenne az együttműködés, és az, ha megmutatnák, Magyarország nemcsak Orbán Viktort jelenti, de Karácsony Gergelyt is, ahogy Lengyelország sem egyenlő Kaczyńskival, mert vannak emberek, akik küzdenek a szabadságért. Kiderült az is: bár Gergely szocialista, én pedig egy középpártból jöttem, sok közös van bennünk.
– És milyen különbségeket lát a két ország közt? Például Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy válságosra forduljon a kormányzópártok közti kapcsolat, mint ahogy az most Lengyelországban történt.
– Ez igaz, a Fidesz helyzete sokkal szilárdabb, mint a lengyel jobboldalé. Egy másik különbség, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként minden döntésért vállalja a felelősséget. Lengyelországban a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki csak egy báb, míg a valódi döntéseket a Törvény és Igazság Pártjának (PiS) vezetője, Kaczyński hozza. A korrupciót tekintve is látni különbséget: Lengyelország kevésbé korrupt, mint Magyarország – ez látható az EU-s támogatások elosztásánál. Ám a forgatókönyv ugyanaz a mi országunkban is, ha a demokrácia csorbításáról, a bíróság átpolitizálásáról van szó, vagy éppen arról, hogyan támadják meg a független médiát. Ugyancsak közösek Orbán és Kaczyński legfőbb ellenségei: a független önkormányzatok. Ezért is érdemes nekünk, városvezetőknek tapasztalatot cserélnünk.
– Látva a lengyel kormánypártok válságát, számít arra, hogy előre hozott választások lesznek jövőre?
– Minden lehetéséges, és igaz, hogy egy hajszálon múlik a kormány megmaradása, de nem hiszem, hogy előre hozott választások lesznek, arra számítok, hogy 2023-ban választunk.
– Lengyelországban is több ellenzéki párt van, akárcsak Magyarországon. Ezek a magyar pártok most előválasztást szerveznek, hogy eldöntsék, kiket indítsanak a Fidesz jelöltjeivel szemben jövőre. A lengyel ellenzék gondolkozik hasonló módszerben?
– A lengyel hagyomány az, hogy a legnagyobb párt dönti el, kit indít miniszterelnök-jelöltnek, és én ezzel egyetértek. De beszélnünk kell egymással, koalícióra kell lépnünk, és talán még közös listát is kell állítanunk, egyszerűen azért, mert nagyon nehéz lenne nyerni, ha ezt nem tesszük meg. Még van két évünk a választásig és azt remélem, végül a lengyel ellenzék egyetértésre jut.
– Mi történne, ha a magyar ellenzék jövőre veszít, de az ön politikai oldala nyer 2023-ban? Milyen kapcsolat fűzné Orbán Viktorhoz ezt az új lengyel kormányt?
– Együtt voltunk az Európai Néppártban Orbán Viktorral, nagyon jól ismerjük őt. Elég sokáig toleráltuk is, mert azt gondoltuk, ha nyomást helyezünk rá vagy egyszerűen csak beszélünk vele, akkor azzal változást érhetünk el. Ám kiderült: ennek nincs értelme, mert Orbán Viktor mond valami az EU-ban, majd mást tesz Magyarországon. Ha Lengyelországot az ellenzék irányítani, és ne adj Isten Orbán még Magyarországot vezetné, akkor együttműködnénk vele, de kemény partnerei lennénk, akik magas elvárásokat támasztanak.
– Megmaradna a különleges kapocs Lengyelország és Magyarország közt?
– A különleges kapcsolat az országaink népe közt van, de nem szükségszerűen a kormányaink között. Ha a mostani kormány marad és továbbra is megszegi a demokrácia szabályait, mi azt határozottan nem fogjuk elnézni.
– Mit gondol: Karácsony Gergely a legjobb jelölt Orbán Viktor legyőzésére vagy másnak kéne nyernie az előválasztást?
– Láttam a többi jelöltet, ők is jó emberek, de teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy Karácsony Gergely a legjobb.
– És mi lesz önnel? Meddig szeretne Varsó főpolgármestere maradni?
– Meglátjuk, még két év van hátra a mandátumomból. De azt tudom, hogy az ember soha nem mondhatja azt a politikában, hogy soha. Természetesen lehet, hogy szükség lesz arra, hogy mindannyian elinduljunk a következő parlamenti választásokon, de a számomra legkedvesebb forgatókönyv az lenne, ha maradhatnék Varsó városában és a második ciklusomért küzdhetnék.
– Miniszterelnök-jelölt lenne?
– Meglátjuk. Most új vezetője van a pártunknak, Donald Tusk, és ha ő megnyeri a választást, neki kell a miniszterelnöknek lennie. De a helyzet Lengyelországban nagyon gyorsan változhat, együtt kell működnünk, és én boldogan segítek a Polgári Platformnak és az ellenzéknek megnyerni a választást. De azért végső soron én mégiscsak Varsó főpolgármestere vagyok, ez az első számú kötelességem a város polgárai felé.
