Halott városok – így nevezte múlt héten Szjevjerodonecket és Liszicsanszkot Volodimir Zelenszkij, aki szerint a harcok intenzitása tette ezt a két településsel. Az ukrán elnök akkor még arról számolt be, hogy a túlerőben lévő oroszokkal szemben a védők továbbra is kitartanak, és utcáról utcára védik Szjevjerodonecket. Csakhogy időközben az oroszok felülkerekedtek a Luhanszk megyei városban, így már csak napok kérdése, hogy teljes egészében átvegyék az ellenőrzést a település felett.
Azonban a város bevétele után az oroszoknak valószínűleg nehezebb dolga lesz a Donyec-medencében, mint a február 24. óta tartó háborúban bármikor. Ellentétben Szjevjerodoneckkel, Liszicsanszkot és Kramatorszkot az ukránok rendkívül megerősítették az elmúlt években, így ott akár még a mariupoli csatánál is hevesebb összecsapásokra számíthatunk.
Ami ugyanis Liszicsanszkot illeti, a donyecki város egyszer már belekóstolhatott a háborúba, méghozzá 2014 áprilisában, amikor a települést elfoglalták az oroszbarát szeparatisták. Júliusra azonban fordult a kocka, mert addigra a szeparatisták súlyos vereséget szenvedtek Szlovjanszknál az ukrán hadseregtől. A Donyecki Népköztársaság vezetése ekkor úgy döntött, hogy kivonja a csapatait a városból és visszahúzódik kelet felé. A visszavonulás során azonban számos összecsapás történt a város külső részein. A szlovjanszki csata, illetve a liszicsanszki orosz hatalomátvétel miatt később az ukránok nagy hangsúlyt fektettek ezeknek a városoknak a katonai megerősítésére, az utóbbi hónapokban pedig tudatosan készültek arra, hogy utcai harcokra fog sor kerülni az oroszokkal szemben.
Ahogy várható volt, Liszicsanszk már a háború első napjaiban az oroszok célkeresztjébe került, akik azonnal ágyúzni kezdték a várost. A folyamatos támadások miatt a település infrastruktúrája súlyos sérüléseket szenvedett, és mivel a civilek evakuálása vontatottan haladt, sokan az óvóhelyeken találtak csak menedéket. A helyi tévétorony mellett számos lakóépületet is találat ért, március 22-én pedig az orosz Rosznyeft tulajdonában lévő olajfinomító lett a célpont.
Halálos lehet a nyár a fronton
Egyre valószínűbb, hogy az elkövetkezendő hetekben az ukrajnai háború még véresebb szakaszába érkezhet. Jelenleg ugyanis egyik félnek sem érdeke a fegyverszünet vagy a békekötés, mert az elkövetkező hónapoktól várják az igazi katonai áttörést.
Néhány nappal később aztán magasabb fokozatba kapcsolatok a támadók: március 26-án Tocska-U ballisztikus rakétákkal lőtték a várost, ami miatt az elektromos hálózat súlyosan megrongálódott, így a közeli bányászok is benn ragadtak az aknákban. Emlékeztetőül: Oroszország pár évvel ezelőtt egyszer már kivonta a hadrendből a Tocska-U ballisztikus rakétarendszert, hogy azt felváltsák a lényegesen modernebb, Iszkander-rakétarendszerekkel. Azonban mivel az orosz haderő időközben kifogyott a nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő eszközökből, ezért visszahozták a szolgálatból kivont, de raktáron tartott Tocskákat.
A Donyec-medencei városban – ahol döntő többségben ukránok élnek – különös közjátéknak lehettek tanúi április végén a helyiek, mikor az ukrán biztonsági erők letartóztatták a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyházhoz tartozó Szent Tikhvin templom pópáját, Andrij Pavlenkót. Az egyházi elöljáró telefonbeszélgetéseinek ellenőrzésekor ugyanis kiderült, hogy a pópa illegális fegyveres csoportokkal tartotta a kapcsolatot, és a gyanú szerint információkat adott át az oroszoknak az ukrán hadsereg egységeinek elhelyezkedéséről. Az oroszok azonban nem adták fel, így mostanra minden hidat leromboltak Szjevjerodoneck és Liszicsanszk között, hogy megnehezítsék az ukránok visszavonulását.
Zelenszkij modern légvédelmi rendszereket kér Ukrajna számára
Az ukrán elnök azt mondta: záporoznak a rakéták Ukrajnára, és sokat nem tud feltartóztatni az ukrán légvédelem.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ukrán szempontból Liszicsanszk eleve sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint Szjevjerodoneck, hiszen a város a Donyec-folyótól nyugatra helyezkedik el, így ha az oroszok megindulnának a város ellen, akkor ismét hidakat kellene építeniük, amivel könnyű célponttá válhatnának. Ráadásul a városból könnyű rálátás nyílik a valószínűleg Pavlohrad felől támadó ellenségre, ami nem sok jót ígér az oroszoknak. A támadók egyébként az elmúlt hónap során több kísérletet is tettek arra, hogy délen Popaszna, északon pedig Jampil felől bekerítsék az ukrán egységeket, megkönnyítendő Liszicsanszk bevételét. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, így most keleti irányból lesznek kénytelenek megrohamozni a várost.
Ám amíg ez megtörténik, az orosz hadsereg valószínűleg mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy felpuhítsa az ukrán védelmet. Ennek az eszköze ismert: légi- és nehéztüzérségi támadásokkal a földdel teszik egyenlővé az ellenállási gócokat, ami után aztán megindulhatnak a tankok és a gyalogság. Liszicsanszk esetén ráadásul fel sem merülhet az a lehetőség, ami Szjevjerodonecknél, ahol az ukrán katonai vezetés inkább a visszavonulást tartotta volna megfelelő lépésnek. Az ország politikai vezetése azonban semmiképpen nem akarta magára hagyni a Luhanszk megyei várost, így felvették a harcot a támadókkal.
Liszicsanszk kapcsán még a katonai vezetés sem számol a város feladásával, így a mostani helyzetben minden adott az ukrajnai háború egyik legvéresebb fejezetéhez. És végül, mostanra délibábbá vált egy esetleges fegyverszünet az ukránok és oroszok között, így az egykori kozák város sorsa gyakorlatilag megpecsételődött.
