Visszajön a hidegháború?

Mostantól kezdve nincs olyan egyezmény, ami megvédené Európát a fegyverkezési versenytől, vagy éppen az orosz nukleáris fenyegetéstől. Eddig volt ilyen megállapodás, igaz, az utolsó években már nem sokat ért. 1987-ben kötötte meg Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár a közép- és rövidhatótávolságú rakétarendszerek fejlesztésének, telepítésének, birtoklásának tilalmára vonatkozó egyezményt, ez akkor mérföldkő volt a hidegháború végéhez vezető úton. A szerződés 1988-ban lépett életbe és tette biztonságosabb, kevesebb fegyverrel felszerelt és kevésbé fenyegetett hellyé Európát.

2013 után azonban az amerikaiak rendszeresen észlelték, hogy az oroszok megsértik az egyezményt. Washington egymás után küldte a felszólításokat Moszkvának, az oroszok azonban úgy csináltak, mintha semmiről sem tudnának, és nem is értették, hogy mi a probléma velük. Az USA felderítése közben pontos típusleírást adott azokról a fegyverrendszerekről, amelyeket az oroszok kifejlesztettek és telepítettek. 1987-hez képest óriási technikai fejlődés ment végbe, az eszközök kisebbek, de hatékonyabbak lettek.

A közép- és rövid hatótáv 500 és 5500 kilométer közötti távolságot jelent, a rakéták pedig mára egy teherautó platóján elférnek, könnyen mozgathatók, az álcázásukhoz minimális technika elegendő. Ahogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is felhívta a figyelmet pénteki, brüsszeli tájékoztatóján, ezek az orosz rakéták pár perc alatt elérhetik az európai nagyvárosokat. És hogy hagyományos, vagy nukleáris töltettel szerelték-e fel őket, erre csak a becsapódás után kapunk egyértelmű választ...

Az Egyesült Államok idén február 1-jén mondta fel a szerződést, amely hat hónap elteltével veszíti érvényét. Ez a határidő járt le augusztus elsején, másnaptól, vagyis péntektől nincs érvényes megállapodást. Esély sem volt arra, hogy időközben valamilyen egyezség szülessen, az oroszok – biztos, ami biztos –, július elején kinyilvánították, hogy ők már nem tekintik hatályban lévőnek a dokumentumot.

A NATO operatív szerve, az Észak-Atlanti Tanács egyöntetűen állt ki az amerikaiak mögött, valamennyi tagállam egyertértett a lépéssel és leszögezték, hogy mindezért csak és kizárólag az oroszokat terheli felelősség. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz ezután? Jens Stoltenberg azt mondta, hogy Európában nincs több amerikai rakéta, de több orosz rakéta van. Viszont azt is megerősítette, hogy az amerikaiak nem kezdenek fegyvertelepítésbe, az orosz fenyegetésre más válaszokat adnak. Például hatékonyabb légvédelmet és rakétaelhárítást ígérnek, több lesz a közös hadgyakorlat és még nagyobb erőt fordítanak a felderítésre, megfigyelésre.

Sajnálkozik tehát a NATO, külön a tagállamok, aggódik az EU is. Nem olyan régen Benkő Tibor magyar védelmi miniszter azt mondta Brüsszelben a Magyar Hangnak, hogy mindenképpen fenn kell tartani a tárgyalásokat az oroszokkal, egyszerűen azért, mert olyan fegyverarzenáljuk van, amit nem lehet nem tudomásul venni.