Ünnepi beszédet tartott Vlagyimir Putyin a Kreml Szent György csarnokában, melyet a négy ukrán régió elfoglalása alkalmából rendeztek meg. Az orosz elnök szerint az annektált területeken élő választók egyértelmű döntést hoztak Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék Oroszországhoz történő csatlakozásáról az (egyébként nemzetközileg elutasított és vitatott érvényességű) népszavazásokon. Putyin először, megemlékezve a „különleges katonai műveletnek” nevezett háború orosz áldozataira, néma csendet kért. Az elnök a nagy Oroszország hőseinek nevezte a halottakat – írta az eseményeket követő Sky News.
Öten fogtak kezet
Beszéde során Vlagyimir Putyin végig egyedül állt a színpadon. Csak ezután hívták fel mellé a négy, beolvasztott ukrán régió oroszbarát vezetőit, akiket az orosz elnöktől távolabb ültettek le. Putyin aláírta a régiók annektálását jóváhagyó dokumentumokat, majd bizarr közös fotózásra állt össze a vezetőkkel: az öt férfi egymásra tett kézzel ünnepelte a kiterjesztett orosz egységet.
A Nyugat hegemóniája megdőlt
Az orosz vezető szerint a Nyugat hegemóniája, fölénye visszafordíthatatlanul megszűnt, a világ sosem lesz már ugyanolyan, mint volt. „A történelmünk, a hitünk pedig arra hív minket, hogy harcoljunk a történelmi Oroszországért. Harcolunk a kultúránkért, harcolunk a nyelvünkért és ezt lehetetlen kitörölni a történelemből” – mondta Vlagyimir Putyin. Hozzátette, az annektált területek Oroszországgal történő egyesülése alapját az integritás, a szabadság és az együttérzés jelenti; beszédéből egyenesen úgy tűnhet, mintha az orosz állam nem is egy féléves, véres, tízezrek életét követelő háború révén szerezte volna meg Ukrajna területeit.
Az atomtámadásról is beszélt Putyin
Vlagyimir Putyin érintőlegesen a nukleáris háborút is említette. Úgy fogalmazott, hogy az atomfegyverek használatára az Egyesült Államok teremtett precedenst, amikor a II. világháború végén atombombát dobott Nagaszakira és Hirosimára.
Oroszország nem fog a nyugati „hamis szabályok” szerint élni
Az elnök megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy a Nyugat szeretné meggyengítené és apróbb, egymással is acsarkodó tagállamokra felosztani Oroszországot – ez azonban szerinte nem fog menni. „1991-ben a Nyugat azt hitte, hogy a Szovjetunió nem fog visszatérni, Oroszország nem fog már visszatérni ebből a csapásból. És valóban, szörnyű kilencvenes éveink voltak, de Oroszország kiállta a próbát, megerősödött és elfoglalta az őt megillető helyet” – hangsúlyozta Putyin. Az államfő szerint azonban a Nyugat nem tett le a bomlasztás szándékáról – kettős, sőt hármas mércével méri Oroszországot, és egyszerűen hülyének nézi az oroszokat. „Oroszország azonban egy nagyszerű állam, egy nagyszerű civilizáció, és többé nem fog a rá kiszabott hamis szabályok szerint élni” – mondta.
Az annektált területek már hozzánk tartoznak, hangsúlyozta Putyin
Putyint több száz fős, ülő hallgatóság figyelte, akik olykor felállva tapsolták az elnököt: így tettek akkor is, amikor az államfő arról beszélt, hogy az annektált területek már Oroszországhoz tartoznak, és hogy az „ott élő emberek már örökre a mi állampolgárainkká váltak”.
Rakéták öltek meg 23 civilt Zaporizzsja mellett
Az orosz vezető ünnepi szónoklatát beárnyékolta, hogy Zaporizzsja városában pénteken rakétatámadások végeztek egy civil autókonvoj utasaival, akik éppen az orosz ellenőrzésű Luhanszk felé indultak, hogy kimenekítsék ott rekedt rokonaikat. A Guardian értesülése szerint négy rakéta csapódott be, a támadásban pedig 23 civil életét vesztette, és 28-an megsérültek. A tragikus esetről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett, aki a terrorista államot, vagyis Oroszországot vádolta a támadással – közlése szerint péntek reggel csak Zaporizzsja régiójára 16 rakétát lőttek ki orosz területről. „Vérszomjas rohadék. Felelni fogsz minden elvesztett ukrán életért” – üzente Zelenszkij Vlagyimir Putyinnak. A Kreml ugyanakkor tagadja, hogy ők követték el a támadást, és az ukrán felet teszik felelőssé.
Az ünnepséget megelőzte, hogy Oroszország függetlennek ismerte el az általa részben vagy teljes egészében megszállt Herszon és Zaporizzsja megyéket – mutat rá az MTI. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.
A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.
A két érintett megyében szeptember 23-27. között rendkívül rövid időtartamú népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról, míg a szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.
A népszavazásokat állig felfegyverzett katonák ellenőrizték, és finoman szólva sem voltak hitelesnek tekinthetők: a szavazatszámláló bizottságok tagjai segítettek a voksolóknak, hogy hová kell behúzni az ikszet. A végleges részvételi arányt azon szavazók száma alapján állapították meg, akik a voksolás végéig felkerültek a szavazólistákra. Ezeket a listákat a régiókon kívüli szavazóhelyiségekben „a semmiből” állították össze, vagyis azok a választópolgárok kerültek fel rá, akik megjelentek a szavazáson és bemutatták a szükséges iratokat. A donyecki és a luhanszki régió február 24. után „felszabadított” területein előzetes szavazólistákat állítottak össze, amelyek a voksolás folyamán frissültek, a nem regisztrált jogosultak érkezésével párhuzamosan. Így sikerült elérni, hogy a négy régióban irreálisan sokan, 93-99 százalékos arányban támogatták a hatalomátvételt, mellyel Oroszország egy Magyarország nagyságával megegyező területet hasít ki Ukrajnából.
A népszavazások eredményét Oroszországon kívül azonban egyetlen más ország sem tekinti legitimnek – még az oroszok elleni szankciókat hevesen ellenző, a Moszkvával tartós barátságot ápoló magyar kormány sem. Ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője is megerősítette a csütörtöki kormányinfón.
