Kifejezetten bátor, időnként szenvedélyes beszédet mondott Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, amikor a képviselők támogatását kérte bizottsági elnökjelöltségéhez. Igaz, más oldalról ezt úgy kommentálták, hogy felelőtlen ígérethalmazokkal jött a német politikus, amit aztán majd nem tud betartani. Valóban, fél órás beszédében Von der Leyen számos vállalást tett, volt ezek között olyan, amit már hallhattunk tőle, de akadt teljesen új is.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak újra fel kell fedeznie az egységét, mert akkor kívülről senki sem tudja megosztani a közösséget. Vállalta, hogy javaslatot készít elő arra, hogy az EU legyen 2050-re az első klímasemleges kontinens. Ennek érdekében 2030-ra a jelenleg vállalt 40 százalékos klímacélt 50-55 százalékra kell emelni. Azt is mondta, hogy az Európai Központi Bank egyes részeit éghajlatberuházási bankká alakítják át, és három milliárd eurót mozgósítanak környezetvédő beruházások támogatására.
Beszélt arról is, hogy a nagy cégek adóelkerülését meg kell szüntetni. Sőt, az európai minimálbért is beemelte a programjába, szerinte az EU-nak keretet kell biztosítani ahhoz, hogy ennek meglegyen a jogszabályi háttere. „Mindenkinek biztosítani kell a tisztességes megélhetést” – jelentette ki.
Korábban már utalt erre, de most egyértelművé tette, hogy a meglévő jogállamisági mechanizmusok mellé egy újat is szeretne létrehozni, amelynek során nem akar kompromisszumokat kötni. Szólt arról is, hogy az illegális bevándorlás ellen fel kell lépni, ugyanakkor a menekülteknek védelmet kell biztosítani. Azt is leszögezte, hogy „a tengeren életeket kell menteni”.
Mindezek miatt új migrációs és menekültügyi paktumot terjeszt majd elő, aminek része lesz humanitárius folyosók létesítése azok számára, akik üldözetés elől menekülnek. Beszélt saját példájáról: négy éve egy 19 éves szíriait fogadott az otthonába. A fiatalember még Németországban van, megtanult németül és angolul, főiskolára jár, de vissza akar menni a hazájába.
Ursula von der Leyen Európa egysége kapcsán azt mondta, hogy „aki az EU-t gyengíteni akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, azzal nagyon keményen fogok harcolni”.
Brüsszelben nem osztottak lapot Közép-Európának | Magyar Hang
Miért érhette meg támogatni az integráció haszonélvezőinek a „nagyok” által megkötött paktumot?
A beszédet gyakran szakították meg tapssal a képviselők. A szimpátia tükröződött a hozzászólásokon is, a három legnagyobb frakció támogatásáról biztosította, így jelentősen megnőtt az esélye arra, hogy kedden este az Európai Bizottság új elnökévé válasszák. A legélesebben talán az Identitás és Demokrácia nevű, szélsőjobboldali csoport bírálta, szerintük Von der Leyen új munkájának igazán csak a régi munkahelyén, a német hadügyminisztériumban örülnek, mert neki köszönhetően a német hadsereg már képtelen megvédeni az országot.
Három magyar felszólaló volt a vitában. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő három feltételt szabott az új bizottsági elnöknek, cserébe a magyar kormánypárt támogatásáért. Ezek: az illegális bevándorlás megállítása, a tagállamok alkotmányos szuverenitásának megőrzése és a közép-európai államok anyagi támogatása. Utóbbi kapcsán azt mondta: a kohéziós pénzek nem könyöradományok, hanem befektetések.
Cseh Katalin, a Momentum politikusa azt mondta, meg kell védeni a demokráciát a populistáktól, mint például Orbán Viktor, ennek érdekében a bizottság részéről konkrét tettekre és garanciákra vállalására van szükség. „Nem a status quót kell védeni, hanem változás kell” – tette hozzá.
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő pedig azt mondta, Ursula von der Leyen jelölése nem demokratikus folyamat eredménye, ezért is mondják sokan, hogy elfogadhatatlan a német politikus személye.
