William J. Burns, a CIA igazgatója hétfőn Kabulban titkos találkozón vett részt a tálibok de facto vezetőjével, Abdul Gháni Bharadarral – írja a Washington Post-ra hivatkozva az Index. Ez volt a legmagasabb szintű személyes találkozó a tálibok és a Biden-adminisztráció képviselői között, amióta az iszlamisták elfoglalták az afgán fővárost.
Korábbi sajtóértesülések szerint az amerikai elnök kedden bejelenti, hogy az evakuáció a korábban tervezett augusztus 23-i dátumánál tovább fog tartani. A tálibok szóvivője, Suhail Saheen már elmondta, hogy nem értenek egyet a tervvel, és „következményei lesznek a megszállás meghosszabbításának”.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa eközben kedden Genfben közölte, hiteles jelentéseket kapott az Afganisztánban a hatalmat átvevő tálibok által elkövetett súlyos jogsértésekről, köztük a civilek gyorsított kivégzéseiről, a nőkkel szembeni korlátozásokról és az uralmuk elleni tiltakozásokról – írta az MTI. Bachelet sürgette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, amelyet Pakisztán és az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) kérésére rendkívüli ülésre hívtak össze, hogy hozzon létre mechanizmust a szélsőséges iszlamista tálibok tevékenységének szoros nyomon követésére.
Hozzátette: a tálibok nőkkel és lányokkal szembeni bánásmódja határvonal lesz megítélésükben. Akárcsak az, miképpen tartják tiszteletben a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz, az oktatáshoz, az önkifejezéshez és a munkavállaláshoz való jogukat, a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban. – Különösen a lányok számára a minőségi középfokú oktatáshoz való hozzáférés szavatolása lesz a tálibok emberi jogok iránti elkötelezettségének kulcsfontosságú fokmérője – fogalmazott.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa évente három rendes ülést tart, de ha a tagállamok egyharmada kéri, bármikor dönthet úgy, hogy rendkívüli ülést tart.
