Orbán Viktor ismét próbára teszi az európai egységet, miközben egyre többen egyre határozottabban üzennek neki. Úgy tűnik, a jövőben nagyobb szerepe lesz az úgynevezett Hajlandóak Koalíciójának, amely uniós és azon kívüli országokat tömörít és ahová nem hívták meg Magyarországot.
A brüsszeli rendkívüli EU-csúcs nagy kérdése, hogy sikerül-e Ukrajna támogatása ügyében konkrét döntésekben megegyezni. Korábban arról volt szó, hogy akár 20 milliárd eurót meghaladó katonai támogatásról is döntés születhet, azonban Orbán Viktor jelezte, hogy ezt semmiképpen nem támogatja. Így aztán a csúcsot lezáró zárókövetkeztetés tervezetébe már nem is kerül be ez a kitétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan elfogadja az Európai Tanács a szöveget, merthogy Orbán Viktor semmiféle, Ukrajnával kapcsolatos szöveget nem akar támogatni. A tervezet szerint egyébként a tagállamok elkötelezik magukat Ukrajna további támogatása mellett és leszögezik, hogy az igazságos és tartós béke megteremtéséről szóló tárgyalásokba Ukrajnát és az EU-t is be kell vonni.
Sok vezető megkapta a kérdést az újságíróktól, hogy mit szólnak a magyar miniszterelnök destruktív politikájához és voltak, akik eléggé keményen válaszoltak. Kaja Kallas külügyi főképviselő például kijelentette, hogy éppen emiatt jött létre EU-s és EU-n kívüli országokból a Hajlandóak Koalíciója, ahol fel sem merül az, hogy valamelyik ország blokkolná az összes többi szándékát. Ide nyilván nem hívták Magyarországot. Orbánnal kapcsolatban Kallas azt mondta, hogy veszélyes szerencsejátékot űz Ukrajna jövőjével.
Gitanas Nauseda litván elnök is amiatt aggódik, hogy sikerül-e egyhangú döntéseket hozniuk. „Meg kell keresnünk a módokat a döntések meghozatalára, különben a történelem megbüntet minket, és nagyon magas árat fogunk fizetni” – fogalmazott Nauseda. Nála sokkal keményebben reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, aki a Néppárthoz tartozó állam- és kormányfőkkel találkozott a csúcsot megelőzően. „Nekünk, az EPP-ben elegünk van abból, hogy Orbán Viktor éppen blokkolja a közös megértést [és] a józan észt az Európai Unióban. El kell gondolkodnia azon, hogy valóban része akar-e lenni egy szélesebb európai családnak” – mondta Weber, amivel nem is olyan titkoltan az EU-ból való magyar kilépésre utalt. A lehetséges forgatókönyvek között az is szerepel, hogy ha Orbán Viktor mégsem hajlandó Ukrajna támogatása érdekében a közös álláspontot elfogadni, akkor a többi tagállam nevében Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke fog majd egy nyilatkozatot kiadni. Ez azonban nyilvánvaló presztízsveszteség lenne az EU-nak. Orbán egyébként saját javaslatot is megfogalmazott, amikor azt javasolta, hogy az EU kezdeményezzen tárgyalásokat az oroszokkal, erre azonban semmilyen érdemi reakció nem érkezett a fővárosokból.
A csúcstalálkozó vendége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki megérkezésekor köszönetet mondott az európai támogatásért. Nagyszerű kezdeményezésnek nevezte az uniós védelmi ipar felpörgetéséről szóló kezdeményezést, és hozzátette, hogy Ukrajna is fokozza a fegyver- és lőszergyártást.
A találkozó másik témája éppen ez, a közös védelmi beruházások növelése. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy 800 milliárd eurós csomagot állított össze, amely tartalmaz kedvezményes kölcsönt, a meglévő források átcsoportosítását, pontosabban katonai célú felhasználásának engedélyezését és a költségvetési szabályok enyhítését is, amely lehetővé teszi a kormányoknak a fegyveripar állami támogatását a GDP 1,5 százalékának erejéig. A kormányok úgy vélik, hogy ez ellen nem lesz kifogása Orbán Viktornak. Sok vezető azt mondta, hogy a befektetésekre azonnal mozgósítani kell a forrásokat, így a vita része lesz az is, hogy milyen pénzügyi eszközöket lehet még mobilizálni és hogyan kellene ezeket a forrásokat rendelkezésre bocsátani.
– Európa egyértelmű és jelenlévő veszéllyel néz szembe, ezért Európának képesnek kell lennie megvédeni magát – fogalmazott Ursula von der Leyen. – Olyan helyzetbe kell hoznunk Ukrajnát, hogy megvédje magát, és a tartós és igazságos békét szorgalmazza. A Rearm Europe terv legfeljebb 800 milliárd eurót biztosít védelmi beruházásokra. Lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy az ukrán védelmi iparba fektessenek be, vagy olyan katonai képességeket szerezzenek be, amelyek azonnal Ukrajnába kerülnek.
Az északi és a balti államok minél több konkrét döntést szorgalmaznak a mostani csúcstalálkozón, mások azonban arra szentelnék ezt a napot, hogy megismerjék egymás álláspontjait és majd a következő, két hét múlva esedékes rendes EU-csúcson hoznák meg a szükséges határozatokat.
Közös nevezőre próbálnak jutni az EU állam- és kormányfői
Macron francia elnök után Marine Le Pennel is tárgyalt Orbán Viktor, bár nagyon másként látják az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet és Trump lépéseit a rendkívüli uniós csúcs előtt.
