A 2021-ben megalakult negyedik, Mark Rutte vezette kormány lemondása után november 22-én időközi választásokat tartottak Hollandiában.
A VVD (Szabadságért és demokráciáért) korábbi elnöke, Mark Rutte tizenhárom éven át vezette az országot, ezen a választáson azonban már nem mérettette meg magát (a pletykák szerint hollandiai politikai pályafutása lezárása után a NATO elnöki posztjára pályázik). Nagy kérdés volt, hogyan alakul a 150 tagú parlament összetétele Hollandiában, ahol – nem lévén bejutási küszöb – hagyományosan nagyon sok párt kerül be a törvényhozásba. Idén tizenhét formáció állított listát.
Az Ipsos által közzétett exit poll szerint a PVV, vagyis a Szabadságpárt, Geert Wilders pártja megkétszerezte mandátumai számát (17-ről 35-re). A második az Európai Bizottság volt alelnöke, Frank Timmermans vezette Groen Links-PvdA (Zöld baloldal-Munkáspárt)-lista 26 hellyel, harmadik a VVD 23 mandátummal. A negyedik a kereszténydemokrata CDA-ból korábban kivált Pieter Omtzigt vezette vadonatúj NSC (Új szociális egyezmény) párt 20 képviselői hellyel.
A gyorselemzések szerint Wilders Szabadságpártjának hatalmas sikere elsősorban abban keresendő, hogy a Hollandiában is rendkívül fontosnak számító bevándorlás kérdésében a 2006-os színrelépése óta a témát központilag kezelő Wilders a legautentikusabb megszólaló. A pártvezető az utóbbi hónapokban sok mindenben enyhébb hangot ütött meg, ami szintén pártja felé terelhette a bizonytalan szavazókat.
A többi párt és az elemzők jelenleg döbbenten és meglepetten állnak a PVV váratlan sikere előtt. A holland választásokat csütörtökön bővebben is elemezzük a hang.hu oldalon.
