Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati katonai és diplomáciai segítség fokozását fogja kérni, amikor kedden felszólal a G7 csoport virtuális csúcstalálkozóján, azután, hogy Oroszország a krími híd elleni ukrán támadást megtorlandó a háború kezdete óta nem látott rakétatámadás-sorozatot zúdított hétfőn az ukrán nagyvárosokra. A támadások többek között lakóépületek, játszóterek és egy gyaloghíd ellen irányultak. Az előzetes hírek szerint a támadásoknak eddig 14 halálos áldozata és 97 sérültje van.
Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében még hevesebb ellencsapásokkal fenyegette meg Ukrajnát, ha az még egyszer támadást intéz orosz létesítmények ellen. Ugyanakkor az ukrán titkosszolgálatok jelentése szerint azon rakéták és drónok bevetését, amelyekkel a hétfői támadást végrehajtották, már október elején, a híd felrobbantása előtt elrendelték, így az érvelésük szerint nem a híd elleni támadás provokálta ki a támadásokat.
A rakétatámadásokat gyakorlatilag minden nyugati vezető elítélte. António Guterres ENSZ-főtitkár megdöbbenésének adott hangot, Észtország terrorista állammá akarja nyilvánítani Oroszországot. Németorszáűg légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának, és hasonló segítségről állapodott meg az Egyesült Államok részéről Zelenszkij Joe Biden amerikai elnökkel is. Az ukrán elnök szerint most a légvédelmi rendszerekre van leginkább szüksége az országnak.
Oroszország el akarta érni, hogy az ENSZ közgyűlés szerdára várható szavazásakor, amikor arról döntenek, hogy az ENSZ elítélje-e a négy ukrán megye erőszakos Oroszországhoz csatolását, ne nyíltan szavazzanak, hanem titkosan, de a közgyűlés nagy többséggel leszavazta ezt az indítványt.
