Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna „jó kezekben van”, és megvédi magát, a lakosság pedig „nem pánikol”. Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb, bárhol – tette hozzá.
Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekre figyelmeztette Moszkvát az amerikai alelnök
Egyelőre „az orosz agresszió forgatókönyve” valósul meg, „nyilvánvaló provokációkról kapunk jelentéseket, és azt látjuk, hogy Oroszország félretájékoztat, hazugságot és propagandát terjeszt” – mondta.
Ez az új megállapodás sürgetően szükséges, mert a globális biztonsági rendszer vészesen törékeny, szabályai nem működnek, és az a veszély fenyeget, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezik a 20. században elkövetett hibákról – fejtette ki az ukrán államfő. Volodimir Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek „szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.
Franciaország, Németország és Ausztria hazahívja állampolgárait Ukrajnából
A Lufthansa pedig hétfőtől nem indít járatokat Kijevbe és Kijevből.
Kiemelte, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésének kezelését sem tartja megfelelőnek. Mint mondta, az ukránok „őszinte válaszokat” várnak nyugati partnereiktől arra, hogy hazájuk elnyerheti-e a tagságot a szövetségben. „Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg” – jelentette ki. Arra viszont ne számítson senki – folytatta –, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan „ütközőzóna” lesz a Nyugat és Oroszország között.
Pénteken a donyecki és luhanszki szeparatista hatóságok a nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba evakuálását jelentették be. Röviddel az emberek elszállítása után több robbanás is érte a lázadók által ellenőrzött területeket. Ukrajna ugyanakkor tagadja, hogy bármilyen támadást intézett volna a szeparatisták ellen. Denisz Pusilin, a donyecki régió oroszbarát szeparatista kormányának vezetője szombaton közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy teljes mozgósítást rendel el.
(MTI)
