Könnyebb azzal azonosulni, aki történelmi hőstetteket hajt végre

Könnyebb azzal azonosulni, aki történelmi hőstetteket hajt végre

Csuja László (Fotó: Farkas Norbert)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az East of the West zsűri díjával térhetett haza az idei Karlovy Vary Filmfesztiválról Csuja László bemutatkozó filmje, a Virágvölgy. A rendezőről a Magyar művészfilmes hagyományról, a Filmalap szerepéről és a kilencvenes évek iránti nosztalgiáról beszélgettünk. – A Virágvölgyben két kallódó, a társadalom peremére szorult fiatalt látunk, akik véletlenül találkoznak, majd együtt gondoznak egy utcáról ellopott csecsemőt. Nem tartott attól, hogy a néző nem tud azonosulni a szereplőkkel?

– Könnyebb azzal azonosulni, hogy valaki megmenti a világot, történelmi hőstetteket hajt végre, mint azzal, hogy egy leszázalékolt ember megpróbál családot alapítani. A film médiuma segíthet abban, hogy megértsünk tőlünk különböző embereket. Nyitottabbá válunk, ha mélyebben elgondolkodunk azon, egyes különös karakterek mit miért tesznek, és nem csak annyit értünk meg: hát ez hülye.

Azzal számoltunk, hogy ha Bianka ellop egy gyereket, azzal nehéz az azonosulás, és az volt karakterfejlődésének a tétje, hogy ennek ellenére mégis valamilyen módon megértsük őt. Laci pedig egy végtelenül jószándékú, jószívű ember, szerintem vele könnyű együtt mozdulni. A két főszereplő valóban különbözik a normálisnak gondolt emberektől, azonban az alapvető vágyaik ugyanazok, mint bárki másnak, ha ezt mégérti a néző, azonosulni fog velük.

– Keresni fogja a néző ezeket az érzelmi motívumokat? Sokan inkább rávághatják, amit Laci nagybátyja is. Jelesül, hogy ő keményen dolgozik, azért tart ott, ahol, és tegyenek így a fiatalok is, akkor majd elérnek valamit.

– Hagyjuk már ezeket az ízléstelen szólamokat! Könnyű egy biztos környezetből okoskodni. A filmben Laci nézőpontjából látjuk, hogy milyen az élete, nem pedig egy vasárnapi családi ebéd mellől két böffentés közben osztjuk az észt arról, hogy a szegény sorsú embereknek mit hogyan kéne csinálnia. Laci karakterében az az izgalmas, hogy annak ellenére, hogy kap egy papírt, hogy ő nem alkalmas önálló döntések meghozatalára, mégis a film során a saját kezébe veszi az életét. A legfontosabb motívum, hogy a társadalom perifériáján él, szinte nincs semmije és mégis felelősséget vállal valakiért, és segít.

– A magyar szociofilmek jó része inkább azokat mutatja, akik már kicsúsztak ezekből a kötöttségekből. Ellenben a kortárs román drámánál, vagy az olyan filmeknél, mint az Én, Daniel Blake, inkább azokat figyelhetjük, akiknek még van veszítenivalójuk.

– Lacinak is van egy zsebkendőnyi egzisztenciája, van munkája, otthona, nincs kicsúszva. Szóval az említett európai tradícióba abszolút besorolható. Azért százalékolják le, hogy könnyebbé tegyék az életét és így bizonyos szociális juttatásokhoz hozzáférhessen, tehát még azt sem állítja a filmünk, hogy az állam az út szélén hagyná az embereket. Nem arról van szó, hogy a társadalom csak és kizárólag szívtelen, romlott emberekből áll, akik kihasználják a gyengébbeket. A Virágvölgy mellékszereplői inkább segíteni szeretnének. Laci saját döntése lesz, hogy nem akarja azt elfogadni, ami adott, hogy többet akar. Nem akarja, hogy mások gondoskodjanak róla, ő szeretne másokról gondoskodni, mert úgy érzi, ettől lesz teljes értékű ember. Ez a film ilyen értelemben a szolidaritás drámájáról szól.

– Kettejük kapcsolata reális lehet? Bianka előképeként felmerült az Eszkimó asszony fázik női karaktere, aki szintén egy sérült férfiban látja meg a menedéket.

– Megtisztelő a párhuzam. Laci az egyetlen, aki segít Biankának és Bianka az egyetlen, aki felelősségteljes emberként ismeri el Lacit. Ezért kapcsolódnak össze.

[caption id="attachment_7556" align="aligncenter" width="1000"]

Fotó: Farkas Norbert[/caption]

– Beleillik a nő ebbe a lecsúszott közegbe? Egy kritikában írták, hogy inkább képzeljük el őt az Instagram-fiatalok között, mint az ábrázolt környezetben.

– Akik ezt felvetik, túl sokat tudnak arról a Berényi Biankáról, akiről a különböző hírportálokon olvasnak. Olyan többlettudás ez, ami nincs benne a filmben, csak nézőként ráolvassák. Az Instagram Bianka számára szintén egy szerep. A külföldi kritikák az Egyesült Államokban, Olaszországban vagy akár Szerbiában egyáltalán nem említették ezt a problémát. Azzal egyetértek, hogy a film világán belül sem autentikus Bianka, de hát pont ezt szerettük volna, hogy ő egy csellengő, sehová se tartozó ember legyen. Sokkal kevésbé lenne a történet érdekes, ha egy legyalult arcú, szipus prolilány lenne. Ő is egy kívülálló, ahogy Laci.

– Biankának a bizarr Instagram-képei fogták meg? Rajtuk barátságtalan környezettel, fegyverekkel, halott állatokkal.

– Abszolút. Ő is szereti a nyolcvanas-kilencvenes éveket, ez közös rajongásunk.

– Miért lehet rajongani a kilencvenes évekből?

– Hasonlíts össze egy kilencvenes évek elején készült autót meg egy mostanit. Hogy fest most egy jó Mercedes, és hogy festett akkor? Teljesen nyilvánvaló, hogy szebb, érdekesebb, vagányabb volt.

– Nem hamis ez a nosztalgia? Ha akkor nőtt fel valaki, nyilván szívesebben emlékszik vissza rá.

– Bianka 97-ben született, ő erre nem emlékezhet. Nyilván működik egy ilyenfajta nosztalgia, ami rátesz egyfajta szentimentális mázt. Bianka egyébként ironizálja ezt. A kulturális tradíciónk újraértése, újrafelfedezése remek dolog. Rendeztem egy előadást a kilencvenes évek legnagyobb magyar gagyipop slágereiből, Kele Fodor Ákos költő írta, tök nagy siker volt.

BLOSSOM VALLEY Virágvölgy Trailer

A Virágvölgy Magyarországon játszódik, napjainkban. Egy külvárosi lakótelepen unatkozó Bianka hirtelen felindulásból ellop egy csecsemőt, majd kénytelen apát és otthont keresni, azonban senki sem fogadja be. Már-már feladná, mikor véletlenül találkozik a munkásszállón élő, jószívű Lacival, aki segíteni akar az utcán rekedt anyának és eldönti, hogy mindenáron otthont teremt számukra.

– Ha amatőr szereplőkkel forgat az ember, nem alakul ki valamifajta duplacsavar, és próbálják meg eljátszani az amatőrséget?

– Ennyire nem trükkösek az amatőr szereplők. Ellenkezőleg, az a baj, ha az amatőr színészkedni igyekszik. Akkor kamu. Vagy amikor egy színész próbál úgy tenni, mintha amatőr lenne, mert azt hiszi, az az igazi. Ha színésszel forgatsz, végig kell gondolni, hogy ez a karakter hogyan és miért kér cigit, mik a szándkai, mik a mögöttes szándékai stb. Az amatőr szereplőnél elég, ha annyit mondasz, hogy menj oda lécci és kérj egy cigit.

– Milyen reakciókat kapott Karlovy Varyban a film?

– Nem sok mindenkivel beszélgettünk, de szerették. Ez nem egy térdcsapkodós vígjáték, mégis sokat nevettek, és valamiféle szeretetteli hangulat alakult ki a moziban a film végén.

– Idén ősszel még inkább beindul a filmes szezon, több mint tíz új magyar alkotás érkezik, köztük az első augusztusban a Virágvölgy volt. A Nemzeti Filmalap érdeme is mindez?

– Természetesen, hiszen ezeket a filmeket a Filmalap támogatta. Azonban az mindig összetett, hogy egy pozitív kulturális jelenség – az egyéni sikereken túl - kinek, minek az érdeme. A filmek mögött közösségek állnak, a támogató, aki pénzt ítélt meg, a teljes stáb, iskolák, filmgyártó cégek stb. Szóval fontos az a kulturális miliő, amiben a filmek megfogantak. Mostanában sok díjat kapnak a magyar filmek és lehet, hogy hozzászokott a közönség és el is várja, hogy a magyar film ott legyen a világ élvonalbeli fesztiváljain, de ne gondoljuk, hogy ez automatikus! Rengeteg film készül a világban és mindenki díjat szeretne nyerni a nagy fesztiválokon. Fontos lenne, ha a magyar nézők ennek a jelentőségét megértenék és beülnének magyar filmekre a moziba, akkor is, ha voltak már korábban rossz tapasztalataik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!