A kormányzatilag gerjesztett félelem kitermeli az öncenzúrát, aminek következtében sorra mondanak vissza korábban már egyeztetett fellépéseket – mondja lapunknak Czutor Zoltán zeneszerző, énekes. A 80-as évek végén a Nyers zenekart megalapító, majd a Belmondót elindító zenészt a Kárpátia új daláról és Szakács Árpádról is kérdeztük.
– A Belmondo zenekar énekese, gyereklemezt készít, mindemellett közéleti műsorokban is gyakran látni, ahol – és a közösségi oldalán is – kormánykritikus hangot üt meg. Nemrég azt nyilatkozta, hogy míg 2016-ban 300-400 elhangzása volt az országos rádiókban, egy évvel később ez lecsökkent 16-ra. A 2018-as évéről tud már adatokat?
– Ezek a számok csak a Petőfi rádióra vonatkoztak. Korábban országosan és éves szinten nagyjából 18 ezerszer lehetett hallani a zenémet; bizonyos gyakorisággal játszották azt a tíz-tizenkét dalt, amely Belmondo-, Nyers-, másnak írott vagy saját szerzemény volt. Lehetett látni: ahogy a rádiók kormányközeli kézbe kerültek, úgy esett egyre jobban ez a szám. Lehet persze, hogy véletlen egybeesés, de az nagyon furcsa véletlen lenne. Különösen úgy, hogy a húsz éve tartó éves 15–20 ezres rádiós jelenlét néhány hét alatt negyedelődik, majd tizedelődik.
Lovasi András: Vicces végignézni, hogy akikből KISZ-titkárok lettek volna annak idején, azok mivé váltak mára | Magyar Hang
A popzene közönsége alapvetően apolitikus, tehát a kultúrharccal a rendszer csak ellenségeket szerezhet – mondja az egykori Kispál és a Borz és a Kiscsillag zenekar frontembere.
A tavalyi adatok májusban derülnek ki, akkor lesz a jogdíjfelosztás. Sok reményt nem fűzök hozzá. Úgy tudom, hogy a legfontosabb magyar könnyűzenei rádióban – amely egyébként közszolgálati – többnyire meghallgatás vagy különösebb véleményezés nélkül landolnak a kukában az én dalaim is. Illetve akad egy zenei szerkesztő, aki még meghallgatja őket, szokta is dicsérgetni, de ez nem sokat nyom a latban. A legnyilvánvalóbb helyzetértékelést pont egy olyan zenész mondta nekem májusban a Music Hungary konferencián, aki a Petőfin esti sávban vezet műsort. E szerint még jó, hogy nem játszanak, ha egyszer számon kérő véleményt fogalmazok meg a kormánnyal szemben. Mintha a közszolgálati adónak az állampárt szavazóit kellene csak kiszolgálnia.
– Ennyire zavarná őket, hogy kormánykritikus véleményt fogalmaz meg?
– Ha az a koncepció, hogy sorosozással és migránsozással találják be a kevésbé tájékozottakat és rosszabb körülmények között élőket, akkor biztosan nem az enyém lesz az a zene, amit e mellé tolni kell. Egyáltalán nem az alapján osztályoznak, hogy melyik szám tökös, érdekes vagy mond valamit. Sőt, az utóbbi láthatóan nem kell, az erőltetett népieskedés viszont jobban megy. Mindig éreztem ennek a zenei vonulatnak a jelenlétét, hogy kötelezően népi motívumokat erőltetnek mindenbe, ha illik oda, ha nem. Ez a tendencia most éppen jobban észrevehető.
– Ha elvállalta volna a Petőfin a műsorvezetést, amit pár éve felajánlottak, akkor most más lenne a helyzet?
– Jó kérdés. Amikor erről beszéltünk, én azt mondtam, szabad kezet akarok kapni, és arról beszélni, amiről szeretnék. De soha nem fogjuk megtudni, mi lett volna, ha. Akkor volt ilyen szándék, hogy bevonjanak újabb hangokat, ennek jegyében kerülhetett be szerintem például Szabó Győző is. Én nem tudok lemondani a közéleti megnyilvánulásokról. Összerándul a gyomrom attól a közszereplőtől, aki nem hajlandó állást foglalni.
A tájékozatlanság diktatúrája a könnyűzene kapcsán | Magyar Hang
Hova vezethet az, amikor valaki nem létező fantomok ellen akar kultúrharcot vívni egy nem létező csatában úgy, hogy közben a csatateret sem ismeri?
– Igaz, hogy a közmédiában a Czutorborsók nevű gyerekprodukcióját sem fogadják szívesen?
– Hozzám közvetetten jutott el az információ, hogy a Duna Worldön karácsony előtt felmerült a meghívás, de az egyik szerkesztő látott Rónai Egonnal beszélgetni az ATV-n, és ez – állításuk szerint – már kizáró ok. Érdekes, hogy egy vidéki nagyvárosból a júliusban leszervezett szilveszteri koncertünket ugyanaznap mondták vissza, többek között a helyi fideszes kultúrmegmondókra hivatkozva. A kormányzatilag gerjesztett félelem kitermeli a – sokszor el sem várt – öncenzúrát, inkább meghátrálnak. Az utóbbi fél évben négy vidéki önkormányzati koncertünket törölték, politikai okokra hivatkozva. Volt, hogy egy whiskey-reklámba – bár előzetesen két ügynökség is engem ajánlott – azért nem kerülhettem be végül, mert attól tartottak, hogy az apparátus hátrányos helyzetbe hozhatja őket, ha az én arcommal kötik össze a brandet.
– A Petőfi átalakulása eközben milyen hatással járt? Kevesebb emberhez érnek el így azok az alternatív zenekarok, amelyeket korábban ott játszottak?
– Többlépcsős volt az átalakulás. Pető Zoltán volt korábban a csatorna főnöke, most pedig az egykori danubiusos, Class FM-es Tiszttartó Titusz. Pető Zoli alatt kezdődött a rádió teljes kiherélése, és a jelenleg regnáló vezetés alatt sem javult a helyzet – ami pedig igencsak hat az egész magyar zeneiparra. A 2007-ben indult új Petőfi olyan csapatokat kezdett játszani, amelyek koncertre is bevitték a közönséget: Péterfy Borit, a 30Y-t, a Heaven Street Sevent, a Vad Fruttikat, a Kaukázust vagy az én – akkor már nem létező – Nyers zenekaromat. Létező produkciók voltak, nem csak eurovíziós műsorban hájpolt zenekarok, amelyek reális igényeket nem elégítenek ki, és egy rádiónál évi hétszáz lejátszás után sem hoznak lázba tömegeket. Ismerünk olyan előadókat, akik elvileg sztárok, de egy kis klubot sem tudnának megtölteni.
Az említettek azonban nagyon is érvényesen pozicionálták magukat a célközönségnél, amely széles és igényes réteg, a zenei igényeit előtte és azóta sem elégíti ki magyar csatorna. Ilyen jellegű kulturális missziója már rég nincs a Petőfinek. Sokan gondolják, hogy most biztosan mindenki csak neten hallgat zenét, és új dalokkal is inkább ott találkozik, de ez tévedés. A magyar közönség 70 százaléka még mindig a rádióból értesül az új számokról, aztán lehet, hogy elkezd keresgélni az interneten is.
– Pedig azt olvashattuk Szakács Árpádtól, hogy balliberális diktatúra érvényesül a könnyűzenében is, és többet játsszák a 30Y-t, mint a politikailag be nem sorolható Tóth Verát.
– De hol? Tóth Vera is kikérte magának, hogy ne keverjék őt ebbe, nem akar állást foglalni politikailag. Para-Kovács Imre cikke jut eszembe, amit a „balliberális kulturális diktatúráról” írt: „a minőség bolsevista trükk”. Nem hiszem, hogy ma még agyonjátszaná bárki a 30Y-t, de abban biztos vagyok, hogy egy koncertjükre többen mennek el, mint másokéra, akik éjjel-nappal szólnak, mert, mondjuk, a Fideszt támogatták.
– Min múlhat akkor, hogy egy politikailag el nem kötelezett előadót kevesebbet játszanak?
– Annyiban igaza lehet Szakács Árpádnak, hogy a mai magyar rádiózásnak semmilyen értelemben nincsenek kulturális szempontjai. Szigorúan hallgatottsági – de nem kereskedelmi, hanem politikai célcsoportok szerint – és anyagi vonzatokra figyelnek. Amik sokszor persze teljesen mondvacsináltak. Tiszttartónak volt az a legendás és sokszor hangoztatott szövege, hogy ő szívesen játszaná ezeket a jó zenekarokat, de hát nem lenne rájuk semmi fogadókészség. Ehhez képest miután iszonyatos ellenszéllel szemben elindult 2007-ben az új Petőfi, csupa olyan előadókkal, akiket Tiszttartó annak idején visszadobott, elkezdett szárnyalni a csatorna. Nyolcszázezer-egymillió masszív hallgatója volt, ami kereskedelmi szempontból sem kevés. Még akkor is, ha a Class FM-re nagyjából kétmillióan hangoltak. De aztán már vélhetően gazdasági szempontból is el kellett kezdeni játszaniuk olyanokat, mint a Quimby, a Kaukázus, az Anima Sound System, de bennünket is.
– A pályáját a Nyers rockzenekarban kezdte a 90-es években, akkoriban, amikor még Jeszenszky Zsolt is a Rocktükör című műsort vezette. Lehet együtt nosztalgiázni a régi szép időkön, nem?
– Én inkább arra emlékszem, hogy egyszer volt a Marlborónak egy tehetségkutatója, ahol Jeszenszkyt kérték fel műsorvezetőnek. Ő pedig pontosan ugyanazt a pökhendi, lekezelő stílust hozta, mint ma. Ahogy láttam, már akkor is gyűlölte, amit a Nyers csinált, és a díjazásunk sem tetszett neki különösképp. Ez egy zsigeri antipátia lehet. Vannak ilyen emberek, akik vagy mindent szeretnek, vagy mindent utálnak, teljesen mindegy, mit csinálsz. Ezért nem keresem például olyan emberek társaságát sem, mint az indexes Sixx, aki ha száz százalékosan ugyanazt gondolnám és mondanám, mint ő, arra is azt fogja mondani, hogy de én azt biztosan nem úgy és azért gondolom. El kell fogadni, hogy az emberek nagy többsége ösztönlény. Nem tud és nem is akar disztingválni objektív eredmények és szubjektív benyomások között.
– Rockzenészként mit szól ahhoz, hogy a Kárpátia zenekar nemrég a teljes magyar ellenzéket lehazaárulózta egy dalában? A „nemzeti rock” léphet Ákos helyére?
– Ez már újabb szint. Lefelé, nagyon mélyre megy. Itt már nem a naiv ügyetlenség és tehetségtelenség a fő probléma, még akkor sem, ha az nagyon is feltűnő. Itt teljes szembefordulás történik mindazzal, amit a rockzene a létezése óta valaha is képviselt: a hatalom védelméből kiabálunk ki azokra, akiket az állam amúgy is ellehetetlenít. Biztos vagyok abban, hogy a Kárpátia mint jelenség és attitűd egyszer, talán nem is sokára, elrettentő példaként fog állni a magyar erkölcs és kultúra, vagy akár erkölcstelenség és kulturálatlanság feljegyzett történetében.
Lopta a nevét a Kárpátia | Magyar Hang
Egyszerűen senkik vagytok – avagy egy dal, vissza a feladónak.
– Kemény szavak. Ön máskor is beleáll a konfliktusokba. Jeszenszky Zsolt cikket írt arról, hogy másokkal együtt ön, ha tehetné, rögtön akasztana. Valóban ilyen indulatok feszítik belül?
– Ez rossz szándékú hazugság. Gondolom, az volt az ő célja, hogy akik olvassák ezt a portált, fenyegessenek meg és tartsanak félelemben engem és a megnevezett többi embert. Van egy olyan félmondata is, miszerint nekem „van képem bibliaoktatónak” nevezni magam. Miközben én 13 éven keresztül a mormon egyházban voltam tisztségviselő, utána a főtanács tagja, vasárnapi iskolában tanítottam, majd tíz gyülekezet szentírásoktatását is felügyeltem. Nem kérkedtem persze soha ezzel, és természetesen nem is fogok. Úgy kerül elő néha, hogy ez a kör, Jeszenszkyék nemegyszer keresztény hagyományokra hivatkozva terjesztenek ordas eszméket. Olyanokat, amelyek teljesen szembemennek minden krisztusi értékkel.
– Időnként azért keresztény és keresztény is mást gondol a világról. A köztévé műsorában például hívő emberek beszéltek arról, hogy gyógyítható a homoszexualitás, miközben ön korábban azt mondta, hogy aki így születik, azt így kell elfogadni.
– Azt sem értem, egyáltalán miért kell ilyen szinten, ilyen vehemenciával foglalkozni a témával. Engem sem tanított senki arra, hogy a nőket kell szeretni, egyszerűen nem volt más választásom. Ezért tudom elhinni egy melegről is, hogy szintén belső késztetése ez. Az a feltételezés, hogy a melegek meggyógyíthatók, azt a veszélyesebb és gonoszabb dolgot feltételezi, hogy valaki meleggé tette őket. És azért lesznek sokan ellenségesek, mert azt hiszik, majd az elfogadásuktól többen lesznek melegek.
– A mormon közösség egyébként hogyan jött?
– Katolikus családban nőttem fel, mélységesen Jézus-hívő vagyok, számomra ez nagyon fontos, a természettudományos érdeklődésem mellett is. Mindig igyekeztem a megváltás tervét megérteni, és huszonévesen találkoztam mormon misszionáriusokkal, akik a mai napig a barátaim. A világ legszimpatikusabb emberei. Minden manír nélkül mondom, hogy tündéri lányok és srácok voltak. Náluk olyan evidenssé vált a krisztusi megváltásterv megértése, hogy azt gondoltam, ez az én helyem. De ma már nem vagyok olyan aktív, mint régebben.
– Jeszenszky Zsolt kapcsán még: az ő édesapja nyilatkozta nemrég a Válasz Online-nak, hogy sok igaztalan támadást kapott azért, mert kiállt a jogtiszta zene mellett. Valóban így volt?
– Ahogy a gyakorlatban a kiállása megvalósult, azt mindenképp negatívnak mondanám. A DJ Szövetség és/vagy a Mahasz képviseletében teljesen a mélybe húzta az összes közös jogkezelőről kialakult képet. Soha semmi köze nem volt az Artisjushoz, de abban, hogy azt is utálják, vastagon benne van Jeszi. Az Artisjus inkább bírósági keresetet adott be, ha valami nagyon visszás volt, de nem akart megfélemlíteni senkit. Én aktív közös jogkezelői képviselő vagyok tizenhatodik éve, és a jogsértéseknek nyilván nem örülök, de mindig azon törtem a fejem, hogy miként lehet a jelenlegi állapotból is pénzt csinálni a jogosultaknak. Soha nem gondolkodtam azon, hogy a torrentoldalakat lőjék le, vagy a Youtube-ról bármit szedjenek le. Inkább arról kellene megállapodni, hogy a bevételük ténylegesen méltányos részét juttassák el a jogosultakhoz, és ne csak gombokat.
Czutor&Stumpf: Ének a porban (Ady100)
Készült a költő halálának 100. évfordulójára. Ady Endre: Ének a porban Zene: Stumpf András Előadók: Czutor Zoltán (ének, basszusgitár, billentyű), Stumpf András (gitár, slide) Roggyant a lábam, süppedt a mellem, Itt az ideje, össze kell esnem. Lerogyok vígan, elnyúlok bátran, Lalla, lalla, Rokkantak halmán, nagy éjszakában.
– A Youtube-ra és a Válasz Online-ra felkerült egy Stumpf Andrással közös szám is, Ady Endre versének (Ének a porban) megzenésítése. Közel áll önhöz Ady?
– Sokáig – és ez most biztosan meglepően hangzik – női költőnek tartottam Adyt, mert szinte kizárólag hölgyismerőseim kedvelték. De ennek már 15–20 éve. Azóta egyre több közös vonást, urambocsá’, sorsközösséget vélek felfedezni, így észrevétlenül is az egyik kedvencemmé vált. Az Ady-megzenésítéssel Stumpf Andris barátom állt elő, és gyorsan összedobtunk egy dalt az ő ötlete alapján. Úgy tudom, nagyon jó visszajelzéseket kap a szám. Szerettem rajta dolgozni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
