Most először vihetik filmre a Száz év magányt

Most először vihetik filmre a Száz év magányt

Gabriel García Márquez 2009-ben (Forrás: Wikipedia/Festival Internacional de Cine en Guadalajara)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Netflix szerezte meg a Száz év magány megfilmesítési jogait, így hamarosan elkészülhet az első adaptáció Gabriel García Márquez regényéből. Ahogy a New York Times is írja, nem az érdeklődés hiányából fakadóan nem láthattuk eddig képernyőn a Buendia család történetét. Az öt éve elhunyt író fia, Rodrigo García szerint édesapja számtalan ajánlatot kapott az évek során. Márquez viszont aggódott, hogy félrevinnék a sztorit, esetleg nem sikerülne egy vagy két filmben összefoglalni az egészet. A szerző ahhoz is ragaszkodott, hogy spanyolul mondják el a történetet.

A produceri feladatokat elvállaló Rodrigo García szerint most jött el az ideje, hogy képernyőre adaptálják a történetet. Úgy látja, az elmúlt három-négy évben tovább nőtt a sorozatok színvonala, megbecsültsége, a Netflix pedig az elsők közt bizonyította, hogy az emberek hajlandóak akár idegen nyelvű, feliratos szériákat is követni. A spanyol nyelvű tartalomgyártásért felelős elnökhelyettes, Francisco Ramos szerint a Narcoshoz és Romához hasonló sorozatok, illetve filmek sikere mutatja: most már az egész világ számára készíthetnek spanyol nyelvű produkciókat.

Azt még egyelőre nem tudni, ki jegyzi majd a forgatókönyvet, illetve kik formálhatják meg a szereplőket. Ramos szerint viszont elkötelezettek, hogy a legnagyobb latin-amerikai tehetséget nyerjék meg a projektnek. A forgatás várhatóan Kolumbiában lesz. – Latin-Amerika és Kolumbia számára ez annak a száz évnek a története, ami kontinenssé formált minket – jegyezte meg Ramos. Ezalatt diktatúrák jöttek-mentek, új államok születtek és megtapasztalták a gyarmatosítást is.

A mágikus realizmus mesterművét 1967-ben, negyvenéves korában jelentette meg a kolumbiai szerző. Ez volt egyébként az az év, amikor a világirodalom olyan regényekkel gyarapodott, mint Bulgakovtól A Mester és Margarita, Kunderától a Tréfa vagy Boris Pahortól a Necropolis.

Márquez klasszikusát megjelenése óta 46 nyelvre fordították le és világszerte ötvenmillió példányban értékesítették.