Ahogy még múlt vasárnap délelőtt arról lapunk elsőként beszámolt, a Carmen szombat kora esti előadásán a budapesti Erkel Színházban sztrájkolt a társulat egy része. Az üggyel kapcsolatban mindkét felet megkerestük. A szakszervezet korábban már válaszolt, most pedig a Magyar Állami Operaház is elküldte reakcióját, amit változtatás nélkül alább közlünk:
„A 2019. március 9-én megtartott sztrájk idején a sajtóban megjelent híradásokkal szemben nem a társulat egyharmada, hanem az aznap esti énekkari létszám fele, 35-40 kollégánk nem vette fel a munkát. Ez megközelítőleg 15 százaléka az előadást kiszolgáló csaknem 280 főnek. A sztrájk összesen 20 perces késést eredményezett a telt házas, 1800 néző érdeklődésére számot tartó előadáson.
Megegyezés azért nem születhet a szakszervezetekkel, mert a kétházas működésre és teljesen más forrásviszonyokra kitalált Kollektív Szerződéshez képest nagyon más az Operaház és a Hajós utcai Üzemház épülete nélküli élet, más munkaszervezést, előadásszámot, tervezést igényel. Mivel így sem egyszerű a működés balanszát megtartani, ezt a Kollektív Szerződés előbb megdrágítaná, majd ellehetetlenítené. Ami pedig az átfogó fizetésemelést illeti: hamis az állítás, miszerint 2019. január elsejével ilyet ígért volna a vezetés a Közalkalmazotti Tanáccsal folytatott minapi, többórás tárgyalás során. A Magyar Állami Operaház normál működés mellett sem lenne képes 35 százalékos fizetésemelést kigazdálkodni, ez éves szinten bő másfél milliárd forintos kihatással lenne az Opera személyi költéseire. Jelen átmeneti helyzetben, a bezárt Ybl-palota okozta bevételi kiesés és 24 fővárosi kényszerbérlemény költségei mellett ez a követelés kétszeresen is lehetetlen.
Újabb sztrájkok jöhetnek az Erkelben? | Magyar Hang
Reagált megkeresésünkre az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete. „Egyre kevésbé tudják tagjainkat megfélemlíteni a létszámcsökkentés rémével” – írta a szervezet elnöke, Bárány Balázs Péter.
Az Opera továbbra is azt tartja fontosnak, hogy a következő években a művészek és munkatársak állása megtartható legyen, mert ők az intézmény »aranyfedezete«, humántőkéje, s hogy az átmeneti idő továbbra is értelmes, eredményes és sikeres opera- es balettelőadásokkal teljen, olyan, az intézményi Alapító Okiratba eleve befoglalt célok megvalósításával, mint a belföldi városok és határon túli területek opera- és balettmissziója, a magyar operatörténet alapműveinek lemezfelvételei vagy a 2019 során fokozatosan birtokba veendő Eiffel Műhelyház beüzemelése.
Ígéretünkhöz híven magunk is szorgalmazzuk az utolsó negyedéves átfogó és differenciált béremelés megvalósítását, erre azonban értelemszerűen csak a fenntartó tárca és tágabb értelemben a magyar költségvetés lehetőségeihez képest kerülhet sor. Pozitív fejlemény esetén azonnal kész vagyunk az Opera vezetése által kidolgozott differenciálási elvek megosztására az érdekképviseletekkel – addig viszont minden további sztrájkfenyegetés az Operába vetett bizalmat rombolja, és károkozása miatt veszélybe sodorja amúgy is igen feszített bevételi tervünket, amelynek megvalósulása pedig valamennyi kollégánk érdeke.”
