Az én ötletem volt, hogy hirdessünk történelmi filmes pályázatot, mert a közönség részéről erre van igény – nyilatkozta a Filmtettnek adott interjújában a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője. Havas Ágnes elmondása szerint nem hívták fel azzal, hogy ezt tegye meg, a Kincsem nézőszáma viszont meggyőzte, hogy érdemes ilyen produkciókba fektetni. Úgy látja, a magyar filmesek ritkán állnak elő történelmi témával, ezért is buzdítani akarták őket. Most 14 forgatókönyv fejlesztése zajlik, ezeket egy éven belül befejezik, és arra számít, lesz köztük 2-3 megvalósítható.
Arra a felvetésre, hogy a kormánypárti sajtóban a történelmi hőseposzokat hiányolják, Havas azt mondta: a világpiacon kevés kivétellel olyan történelmi filmek aratnak sikert, „amiknek nem egy történelmi személy, hanem olyasvalaki volt a főszereplője, aki egy egész kort vagy eseménysorozatot képes volt megszemélyesíteni.” Példaként hozta, hogy az Egri Csillagoknál is Bornemissza Gergely és Cecey Vicuska voltak, nem pedig Dobó István.
Emlékezetes, a Hunyadi-filmként ismert Az utolsó bástyát támadták a kormánysajtó emberei, amiért nem Kapisztrán János vagy Hunyadi János áll a középpontban. Az előkészületben lévő film forgatókönyvét is kiszivárogtatták, hogy aztán a sajtóban élesen bírálhassák a fordulatokat. Kritizálták a rendező, Szász János személyét is a kormánykritikus megnyilvánulásaiért. Végül a producerrel való konfliktusra hivatkozva utóbbi vissza is lépett. „Reméljük, hogy találnak olyan rendezőt, aki meg tudja valósítani ezt a nagy történetet, és képes együtt dolgozni a forgatókönyvíróval annak érdekében, hogy a könyv még jobb legyen. Ami kiszivárgott, az egy első változat volt, amin azóta már rengeteget dolgozott az író” – jelentette ki most Havas Ágnes. Szerinte nem rajtuk múlt a forgatókönyv kiszivárgása, a producer kiosztotta azt a stábtagoknak. Roppant méltánytalannak tartja, hogy „egy szellemi terméket félkész állapotban kiszivárogtattak.”
Hasta la vista? Mi folyik a filmalap körül? | Magyar Hang
Mintha csak az ellenzék nyerte volna a választásokat. A harmadik kétharmad után legalábbis ez lehet az érzésünk, ha megnézzük az állami intézmények ellen indított sorozatos támadásokat. Lassan már csak emlék lesz, amikor még kormánykritikus lapok kérték számon, miért csak egy jól meghatározott kör részesül az állami javakból.
Nemcsak ezért támadták a Filmalapot, a kormánymédiában nekimentek olyan filmeknek is, mint a Saul fia vagy a Napszállta. Havas ennek kapcsán azt mondta, szerencsére sajtószabadság van Magyarországon, mindenki azt ír, amit akar, ők pedig ugyanolyan szabadon olvasnak újságot.
Felmerült az is, hogy bár végül elkészült egy a kritika által is dicsért kamaszfilm, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:), a Filmalap nem támogatta a projektet. Havas szerint ők abban az állapotban nem tartották elég jónak a forgatókönyvet, ezért döntöttek így. „De nagyon örültem, hogy a producerek magánforrásból megfinanszírozták a filmet, és létre tudott jönni egy független, kisebb költségvetésű alkotás, amely eljutott a nézőkhöz, és nemzetközi utat is képes bejárni” – tette hozzá.
Andy Vajna idei halála után Havas találkozott a miniszterelnökkel, aki azt mondta, számára fontos a munka folytonossága. Kormánybiztost sem neveztek ki Vajna helyére, és azt jelezték, nem is fognak. A Filmalap Döntőbizottsága viszont átalakult, a több filmterven is dolgozó Hegedűs Bálint visszalépett, a helyére pedig érkezett Fekete Ibolya rendező és Divinyi Réka forgatókönyvíró, valamint lett egy póttag is, a Filmtettet vezető Zágoni Bálint. Viszont csak két évre kérik fel a tagokat, akik mostantól mindenképpen cserélődni fognak. Bár az alkotók részéről fel szokott merülni, hogy a filmszakma delegálhasson képviselőt, de erre jelenleg Havas szerint nincs lehetőség. „Én olyan embereket akartam beválasztani a bizottságba, akik nem járják ki senkinek a támogatást, hanem az őszinte, demokratikus véleményüket, és magas szakmai színvonalat képviselnek” – jegyezte meg.
