Hetvenöt éves korában, csütörtökön elhunyt Bart István író, műfordító. Felesége, két fia és négy unokája gyászolja.
Bart István 1944. július 1-jén született Budapesten. Érettségit az I. István Gimnáziumban tett, majd 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett magyar-angol szakos tanárként. Előbb nyelvtanárként dolgozott, majd 1973-tól az Európa Könyvkiadó egyik szerkesztője, 1976-tól pedig a Valóság szerkesztője volt. 1984 és 2003 között a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként, aztán 2011-ig a CEU könyvkiadójának vezetőjeként tevékenykedett. Volt a nyolcvanas években a Magyar PEN Club főtitkára, 1991-től 2008-ig pedig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. Később is a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke volt.
Kezdeményezte a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) létrehozását, illetve fontos szerepe volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományának kialakításában is. Előbbi az elnöksége alatt kétmilliárd forinttal segítette a magyar szerzőket és könyvkiadókat – áll az MKKE közleményében.
Fordította többek között Philip Roth, Jack London, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis és F. Scott Fitzgerald műveit. Nyelvész feleségével, Klaudy Kingával hozott létre jelentős műfordításelméleti munkákat. Új műfajt teremtett az angol-magyar és az amerikai-magyar kulturális szótárak megalkotásával – írta az MKKE.
Fontos műve A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös, ami 1984-ben jelent meg. Az osztrák főherceg nem támogatta a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia között szorosabbra fűződő viszonyt, és inkább Franciaország és Oroszország felé fordult volna. Végül összecsaptak feje felett a hullámok, 1889-ben pedig szeretőjével együtt a mayerlingi vadászkastélyban öngyilkos lett. Ekkor még csak harmincéves volt. Bart István regénye számos nyelven megjelent, többek között románul, szlovákul, németül, svédül és oroszul.
Idén jött ki 1990-es regénye, az Elemér utca három bővített kiadása. Az ötvenes években játszódó kötet a gyermekkor világát idézi meg.
Már az MKKE elnökeként adott interjút 1994-ben a Magyar Nemzetnek, ahol kifejtette: nevetségesnek tartja a korábbi rendszerrel szembeni nosztalgiázást. „Olyan ez, mint a három hatvanas kenyérről álmodozni. Attól, hogy a szocialista lápon megtermett néhány szép lápi világ, a láp még büdös és süppedős maradt. (…) Vegyük csak elő a régi újságokat! Azt olvashatjuk, hogy hiányzik a Petőfi összes, nincsenek a polcon a klasszikusok. És ezek után menjünk be egy nagy könyvesboltba, vagy akár egy aluljáróba, mindenütt lehet klasszikusokat kapni” – mondta az augusztus 27-ei számban. Akkor problémának nevezte, hogy sok száz kiadó van, de nincsenek nagy terjesztők. „A jobb boltok specializálódnak. Aki arra kíváncsi hogy mi újság a mai magyar irodalomban, annak az írók boltjába kell mennie, aki a tudományos irodalom iránt érdeklődik, annak az Akadémiai Kiadó boltjaiba” – mondta.
Három évvel ezelőtt pedig fordítói munkájáról beszélt a HVG-nek. Kifejtette, az egyes szerzőkben mit szeret: „Truman Capoteban azt, hogy olyan, mint egy komisz ital, amelynek rendkívül magas az alkoholtartalma. Agatha Christie egy krémes, Cormac McCarthy – aki a vesszőt a ritmus és a dinamika első számú közellenségének tartja – olyan, mint egy véres vadhús. Az utóbbival nagyon megszenvedtem, elképesztően nehéz mondatokat ír.”
Elhunyt Radnai Annamária
Ötvenöt éves korában meghalt Radnai Annamária Jászai Mari-díjas dramaturg, műfordító. Hosszan tartó, súlyos betegség után távozott. Tagja volt a Katona József Színház társulatának, osztályvezető tanárként tevékenykedett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint vezette az Elméleti és Művészetközvetítő Intézetet. Dramaturgi munkái között szerepelt az Overdose dokumentumfilm, a Halj már meg, A vágyakozás napjai, a Márió, a varázsló, illetve Almási Tamás több dokumentum- és Deák Krisztina játékfilmje. Storyliner volt a Jóban-rosszban című sorozatban, forgatókönyvíró-szerkesztő a Magyar Elsőkben. „Lehet kulcsfigura a dramaturg, de azt nem mondanám, hogy záloga a sikernek. Ellenben ha hibázik vagy rossz tanácsot ad, az sokkal látványosabb. Úgy élem meg a személyes alkatommal, hogy tanítok, ezért nem vagyok frusztrált” – mesélte két éve a Katona József Színház videójában.
