Csernobil: minden idők legjobb sorozata

Az IMDb-n, az internetes filmes adatbázis oldalán a nézők szavazatai alapján rangsorolják a produkciókat. A Csernobil című minisorozat június elejére az értékelések alapján maga mögé utasította a Trónok harcát és a Drótot. Mi lehet a titka?

Azt hisszük, tudjuk, mi történt a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án. Mégis sokkot kaphatunk amikor arról beszélgetnek az egyik epizódban, mi lesz, ha a leolvadt reaktormag eléri a víztározót. Vagy amikor kiderül, mindössze egy-két napon múlt, hogy fél Európa ki nem pusztult. Bár a Csernobil nem dokumentumsorozat, mégis a katasztrófa talán legerőteljesebb feldolgozása.

Az első epizód azon a nevezetes napon, hajnali 1 óra 23 perckor kezdődik, amikor egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos, durva megszegésével végrehajtott kísérlet és hibás döntések következtében felrobban a négy RBMK típusú atomerőművi blokk egyike, mindössze 120 kilométerre Ukrajna fővárosától, Kijevtől. A robbanás során a reaktorépület gyakorlatilag megsemmisül, a reaktorban található radioaktív anyagok egy része pedig szinte akadálytalanul kerül a környezetbe. Az első epizódban nem is történik más, csak figyeljük a baleset utáni történéseket. Feltárul előttünk a Szovjetunió velejéig romlott pártapparátusa, az, ahogyan bánik a tényekkel, az igazsággal, a tudással, a kockázatokkal. Nem csupán magáról a katasztrófáról és következményeiről látunk filmet, hanem arról is, hogyan működött a pártállam, mennyire volt alkalmatlan, felelőtlen, a megtörténteket mindenáron eltussolni akaró rendszer.

Attól kezd igazán szorongani a néző, amikor látja, hová vezet a tagadás, amikor a kommunista párttitkárok és a magasabb pozícióban lévő mérnökök is elutasítják a reaktor felrobbanásának még a gondolatát is. A baleset éjszakáján az erőmű vezetésétől kezdve a pártfunkcionáriusig senki sem képes elfogadni az igazságot, még akkor sem, amikor saját embereik, az erőművi dolgozók sugárzástól leolvadó arcával néznek szembe. Azt mondogatták a szerencsétlen mérnököknek, biztos nem jó a műszer. Akkora volt a sugárzás, amit nem tudott mérni a sugárzásmérő.

Elképesztően lassan mozdul meg az államgépezet, amikor végre Mihail Gorbacsov pártfőtitkár elé kerül az ügy. Végül a moszkvai Kurcsatov Atomenergia-intézet első igazgatóhelyettese, Valerij Legaszov akadémikus vezeti a helyszínen a vizsgálóbizottságot, ő ugyanis azon kevesek közé tartozott, akik felismerték, mekkora veszélyt jelent a robbanás. Legaszov ragaszkodott ahhoz is, hogy a közeli Pripjaty város teljes lakosságát evakuálják, amire így is a katasztrófa után több mint egy nappal került sor.

A sorozat bemutatja az oltásban résztvevő tűzoltók tragikus sorsát, akik a grafittüzet először vízzel akarták eloltani, majd a szintén védelem nélkül dolgozó katonák és bányászok hősies munkáját, akik nélkül nem lehetett volna megfékezni a további katasztrófát. Van, aki önként vállalva ment a pokolba, a későbbi hónapokban a sugárszennyezett területekre vezényelt úgynevezett likvidátorok közül azonban sok ezren mit sem sejtve „takarítottak”. A legmegrázóbb pillanatok közé tartozik az egyik tűzoltó sugárfertőzés általi halála, illetve amikor a tiltott övezetben a háziállatokat irtanak végtelen mennyiségben az erre a feladatra kirendelt „önkéntesek”.

A sorozat rendkívül jól eltalálja a kor hangulatát, nagy hangsúlyt fektetve a történelmi hűségre. A kórházi belsőktől kezdve a Ladákon át a függönyig minden éppen olyan ütött-kopott, nyomorúságos, amilyennek lennie kellett. A szereplők is hitelesek, a Viktor Legaszovot játszó Jared Harris, valamint a Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettest, a mentési és helyreállítási munkálatokat irányító bizottság elnökét megszemélyesítő Stellan Skarsgard is parádés alakítást nyújt. Egyesek felróják a sorozatnak, hogy a szereplők angolul beszélnek benne, s nem oroszul. Erre csak azt lehet mondani, kár, hogy 33 évvel az esemény után nem az oroszok vagy az ukránok, hanem britek, amerikaiak, svédek, izlandiak végezték el, megdöbbentően magas színvonalon, az orosz emlékezés munkáját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!