Buitenzorg-lak, azaz gond nélküli hely. Így nevezte Hopp Ferenc műgyűjtő az Andrássy út 103. alatt álló villájának udvarát. A jávai típusú botanikus kert a dzsaina szentéllyel, a japán lugassal és a Hold-kapuval tökéletes helyként szolgált az elmélyülésre. Az itt működő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum pontosan száz éve kezdte meg működését.
Az intézmény névadója, az optikusként nagy vagyonra szert tett Hopp Ferenc 1882 és 1914 között ötször utazta körbe a Földet, közte a szívének legkedvesebb helyet, Kelet-Ázsiát. Érdeklődése leginkább Japánra és Kínára összpontosult, innen származnak azok a precíz kézimunkával készült szuvenírek, ékszerek, emléktárgyak, faragványok, kerámiák és rekeszzománcok, melyek gyűjteményének alapját adták. Utazásai során közel négyezer tételből álló tárgyegyüttesre tett szert, ezeket és villáját végrendeletileg a magyar államra hagyományozta. Egyetlen kérése volt csupán: a gyűjteményt bővítsék ki az állam tulajdonában lévő egyéb kelet-ázsiai műtárgyakkal. Így jött létre 1919-ben Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma, amely végül 1923-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
A centenárium alkalmából 2020. augusztus 30-áig látható a Made in Asia című kiállítás, amelyen a múzeum nagy korszakait, a harmincezer darabból álló kínai, japán, koreai, indiai, tibeti–mongol, délkelet-ázsiai, valamint közel-keleti gyűjtemény legfontosabb emlékeit mutatja be. A kiállítást viszont nem elég egyszer látni – műtárgyvédelmi okokból ugyanis negyedévente lecserélik a tárgyakat. A Hopp múzeum gazdag műtárgyegyüttesének létrejöttében meghatározó szerepe volt Xántus Jánosnak, aki Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából 1869-ben indult távol-keleti útra, hogy állami pénzből műtárgyakat vásároljon, mellette Zichy Jenő, Vay Péter, Bozóky Dezső, illetve a miniszterelnök Szemere Bertalan fia, Szemere Attila újságíró által felhalmozott tárgyakat őriz a múzeum.
A tárlat az intézmény vezetőinek korszakához igazítva eleveníti fel az elmúlt (majdnem) száz esztendőt. Megjelennek a Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész-orientalista időszakában fókuszba került japán fametszetek, kínai bronztárgyak, a gandhárai buddhista plasztikák, a mathurái hindu szobrok és a vajang golek bábok.
Az ötvenes évek – ahogy az élet minden területén –, a múzeumok működésében is nagy változást hozott. Horváth Tibor régész igazgatóságának ideje a kényszergyűjtések időszaka volt: a közel-keleti országok fémhulladéka, közte számos értékes műtárgy a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán várt a beolvasztásra. A múzeum munkatársainak köszönhető, hogy ezek közül több megmenekült, és ma is megtekinthető. Az ötvenes években a baráti szocialista országok felajánlásai bizonyítják, mennyire másként értelmezték akkoriban a gyűjteménygyarapítást: míg Kína inkább a kommunista világ új embertípusát hirdette, és Mao Ce-tungot éltette, addig Észak-Korea a tradicionális értékeire volt büszke.
A rendszerváltás is átalakította a múzeumi koncepciókat: Ferenczy Mária sinológus igazgatósága alatt lehetett újra bemutatni az itt őrzött vallási emlékeket, a buddhizmus mindhárom ágának jellegzetes szakrális szimbólumait. A Made in Asia kiállítás nemcsak gazdag tárgyi anyaga, hanem történeti vonatkozásai miatt is fontos.
Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum. 2020. augusztus 30-áig látogatható.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.
