Van, vagy volt valaha is egy festő, aki ennyi érdekes és történelmi személyiséget festett meg? – Lord Selborne brit politikus így foglalta össze László Fülöp művészetének nagyságát. Öt évtizedes pályafutása alatt főpapok, államfők, miniszterek, grófok és hercegek álltak neki modellt, megfestette Európa több uralkodóját Ferenc Józseftől Vilmos császáron és a brit királyi családon át az amerikai elnökökig, de Mussolinit és Horthy Miklóst is megörökítette. Mi lehet az oka mégis, hogy itthon alig ismerjük a 150 éve született László Fülöp munkásságát?
Napjainkban a portréfestészet mintha leértékelt műfajnak számítana, pedig egykoron megkerülhetetlen volt nagynevű művészektől portrét rendelni, hisz ezzel is társadalmi státuszukat fejezték ki az urak és hölgyek. László Fülöp talán az egyik utolsó képviselője volt annak az első világháború utánig tartó hagyománynak, mely a reneszánsszal vette kezdetét.
László Fülöp – eredeti nevén Laub Fülöp – 150 éve, 1869-ben született egy erzsébetvárosi női szabó gyermekeként. A szerény körülmények miatt a kamasz Fülöpnek munkába kellett állnia, először címerfestőként támogatta családját, majd Strelisky Lipót fotóműhelyében dolgozott. Mestere rögtön felismerte tehetségét, és beajánlotta az Iparművészeti Iskolába, ezt azonban apja nagyon rossz szemmel nézte, és minden eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni fi a érdeklődését a művészetek iránt.
László tanulmányait először a Mintarajziskolában folytatta, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei, majd tudását a müncheni Képzőművészeti Akadémián, illetve a párizsi Julian Akadémián mélyítette tovább. Művészi látásmódjának alakulására ez idő tájt nagy hatással volt Munkácsy Mihály mellett Franz von Lenbach is. 1892-ben visszatérve Budapestre László már kizárólag az arcképfestésből tartotta fenn magát. Első hivatalos megrendelését 1894-ben kapta: Szilágyi Dezső igazságügy-miniszterről készített egész alakos portrét, majd Wekerle Sándor miniszterelnököt örökítette meg.
Művészettörténeti utazás a spanyol fővárosban | Magyar Hang
Nemcsak Európai, de világ viszonylatban is egyedülálló művészet történeti gyűjteménye van a madridi Prado múzeumnak. Pedig több mint két évszázaddal ezelőtt III. Károly teljesen más céllal alapította meg az intézményt.
A nemzetközi megrendelések sem várattak sokat magukra: első ízben Ferdinánd bolgár fejedelem és felesége portréival bízták meg, az uralkodó pedig annyira elégedett lett a végeredménnyel, hogy beajánlotta magas rangú ismerőseinek az akkor még kezdőnek számító Lászlót. Innentől kezdve az európai uralkodócsaládok kapkodtak utána, harmincéves sem volt, amikor elkészíthette a brit Viktória főhercegnő képmását. László Fülöp magyar megrendelői között a gazdasági élet jelentős képviselőit, bankárokat, befolyásos politikusokat, neves műgyűjtőket találni. Épp akkortájt vált elismert művésszé, mikor Budapest Európa egyik fontos nagyvárosává nőtte ki magát.
Az ő arcképein keresztül ismerjük meg a modern kori város építtetőit, például a bankár Wahrmann Mórt, Schlesinger Mór fűszer-nagykereskedőt, vagy Gavosdiai Sváb Sándor terménykereskedőt, azokat a mágnásokat, akiknek köszönhetően megszülettek például az Andrássy utat szegélyező paloták.
Arcképeit nézve azonban nem csak egy tehetős család tagjait ismerhetjük meg, de a dualizmus kori Magyarország társadalmi és kulturális életébe is bepillantást nyerhetünk. Egy kifinomult megrendelői réteggel bíró portréfestőnek illő műterem dukált, így László 1897-ben úgy döntött, saját műteremvillát építtetett a Városliget környékén, a mai Abonyi és Zichy Géza utcák sarkán. A lovagvárra emlékeztető épület 1901-re készült el Gyalus László tervei alapján. Ekkoriban ismerte meg László a Guinness család bankár ágához tartozó Lucy Guinnesst, akit hamar feleségül vett.
Közben XIII. Leó pápa maga üzent Lászlónak, hogy szívesen modellt állna neki: Rómában azonban nemcsak a vallási vezető, hanem más európai előkelőségek is várták a magyar művészt, abban a reményben, hátha őket is megfesti. Felesége révén László második hazája lett a brit szigetország, 1903-ban pedig végleg Londonban telepedett le családjával.
Innentől Philip de Laszloként hivatkoztak már rá, amerikai elnökök portréi mellett megfestette például Ferenc Józsefet is. 1914-ben elnyerte ugyan a brit állampolgárságot, de a háború kitörésével kettős megítélése lett: a magyarok árulónak titulálták, a britek mintha kémként tekintettek volna rá. Börtönbe is zárták, több mint fél évet raboskodott. Szabadulása után hosszú idővel ragadott csak ecsetet, akkor is leginkább tájképeket festett, de a húszas években aztán megint megtalálták az előkelőbb megrendelések. 1923-ban Benito Mussolinit, majd 1927-ben Horthy Miklós kormányzót festette meg, de a brit királyi család is újra bizalmat szavazott neki. Néhány évvel a művész halála előtt, 1933- ban állt neki modellt az akkor hétéves Erzsébet (képünkön), Anglia jelenlegi uralkodója.
Egy géniusz kettős élete: Rubens, a kém | Magyar Hang
Több nyelven beszélt, számos európai udvarba bejáratos volt, megbízatásai miatt sokat utazott. Nem épp ilyen egy eszményi kém? Peter Paul Rubenst festőként ismerjük, ám annál jóval több volt.
Munkássága talán azért is merülhetett itthon feledésbe, mert az életmű csupán kis töredéke található meg a magyarországi közgyűjteményekben, korai képeinek nagy részéről semmit nem tudni. A festő életét és munkásságát feltáró, és az életmű-katalógusát kezelő jótékonysági alapítvány, a londoni illetőségű The de Laszlo Archive Trust szerint László Fülöp 4600 alkotásból több mint 400 lappang a világban.
A nemzetközi kutatócsoport állhatatos munkájának köszönhetően a második világháború óta elveszettnek hitt Bethlen István képmása mellett (képünkön) nemrégiben előkerült Bethlen Istvánné, gróf Csekonics Jánosné, illetve Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármesterének portréja is. Ezek mind helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galéria január 5-éig látható „A nagyvilág művésze vagyok…” – László Fülöp (1869–1937) című tárlatán, ahol a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtáraként ismert palotát építtető Wenckheim család tagjait ábrázoló, szintén nemrég megtalált csoportkép is ott lóg.
Képek kerestetnek!
A The de Laszlo Archive Trust által gondozott online életmű-katalógus még közel sem teljes, épp ezért az alapítvány munkatársai a e-mail-címen várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval tudják segíteni a kutatást. A katalógus regisztrációt követően ingyenesen érhető el az alapítvány honlapján, és ugyanezen a weboldalon találhatók a lappangó képek reprodukciói is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még az idei utolsó, 2019/51-52. duplaszámban? Itt megnézheti!
