A Nemzeti alaptanterv vitájában megszólaltak jól ismert pedagógusok, elmondták a véleményüket közéleti szereplők és politikusok, egyetlen dologról feledkeztünk el csupán, a gyerekről – mondta a Magyar Hangnak Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című irodalomtörténet-sorozat szerzője. Holott a diákok sokszor sokkal józanabbul ítélik meg a helyzetet, gyorsan leleplezik a butaságot. Ha rájuk erőltetnek valamit azzal, hogy nagyon értékes, holott csupán közepes minőségű, akkor azt hamar eldobják.
– Mint halak a csalira, úgy kapott rá mindenki a „fasiszta írókra”, és így sikerült is jól elterelni a figyelmet a lényegről – fogalmaz Nényei Pál. Másodrangú kérdés a pedagógus szerint, hogy egy alkotó milyen ideológiát követett, ha egy íróról van szó, a legfontosabb műveinek irodalmi értékét vizsgálni. Ha ugyanis elkezdünk fasisztázni, akkor hamarosan már a kommunistázásnál tartunk, és végleg elszakadunk az irodalomtól.
A Natot Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak ünnepelt írófejedelmének szerepeltetése miatt érte a legtöbb kritika. Mivel az oktatási anyag irodalmi részének elkészítése mögött Takaró Mihály, a szélsőséges megnyilvánulásai miatt támadott irodalomtörténész alakja sejlik fel, Herczeg hangsúlyos jelenléte aktuálpolitikai jelentéssel telítődik, és másodlagossá válik az esztétikai minőség. – Pedig a legfőbb probléma az, hogy Herczeg Ferenc nem elég jó író, a munkássága nem több lektűrnél – hangsúlyozza Nényei Pál. – Mondom ezt úgy, hogy azon kevesek közé tartozom, akik valóban olvastak Herczeg Ferenc-regényeket. A Nat célkitűzése a nemzeti identitás erősítése, de ha megfenyegetnek, sem mondanám azt, hogy a művei alkalmasak erre. Nagy bajban van az a nemzet, amely Herczeg Ferencre alapozza az identitását.
Az interjúban Nényei Pál elmondja, ha már kötelezővé tették, mit lehet kezdeni Herczeg Ferenc életművével az iskolában, és arról is beszél, hogy kell-e egyáltalán foglalkoznunk a szerzők életrajzával, vagy maradjunk kizárólag a költői képeknél? A pedagógus azt is elárulja, tehetünk-e különbséget a Harry Potter és Wass Albert között; hogy a diákok ismerik-e a Trónok harcát; és hogy a Facebook vagy az Instagram miként tereli el a figyelmünket a szövegről. De szó esik a PISA-felméréseken rendre gyengén teljesítő magyar tanulókról, és a mindenhol, még a barokk költészetben is megbúvó Orbán Viktorról.
A teljes interjút elolvashatják a Magyar Hang február 14-én megjelent 2020/7. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!
