Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Ezekért a kiállításokért érdemes Bécsig utazni

Szerző: | 2020. február 18., 05:40 | Kultúra

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Van Goghtól Hundertwasseren át Michael Horowitzig – összeszedtük a következő hónapok legfontosabb bécsi kiállításait, amelyeket nem szabad kihagyni.

HIRDETÉS - AIP

Február 21-én nyílik meg a Leopold Museum legújabb időszaki tárlata, mely két olyan művész életpályáját mutatja be, akik nem is keresztezhették egymás útját. Friedensreich Hundertwasserről, a huszadik század legismertebb osztrák festőművész-építészről kevesen tudják, hogy művészetére óriási hatást gyakorolt a bécsi szecesszió mesterének, Egon Schielének sötét, nyomasztó világa, nem csak kutatta életművét, de megszállottan gyűjtötte festményeit, rajzait.

Az augusztus 31-ig látható kiállításon közel százhetven alkotás, dokumentáció és fotó mutatja be Schiele és Hundertwasser művészetnének kapcsolódási pontjait, kihangsúlyozva azokat a Hundertwasser-alkotásokat, amelyeket Schiele ihletett.

A huszadik századi nemzetközi műgyűjtés egyik legfontosabb szereplője volt a Hahnloser-Bühler házaspár. Arthur és Hedy Hahnloser-Bühler 1907 és 1936 között a Winterthurban található Villa Florában halmozták fel a modern művészet remekeit. Szoros barátságot ápoltak olyan művészekkel, mint például Vallotton, Bonnard vagy Matisse. Az egymás között zajló cserék során nemcsak a fent említett festők, de Cézanne, Renoir, Toulouse-Lautrec és Van Gogh művei is bekerültek a gyűjteményükbe, melynek nagy része – közel 300 festmény, szobor, akvarell, rajz és nyomat –1980-ban a Hahnloser / Jaeggli Alapítványhoz került. Ebből látható most válogatás at Albertina február 22. és május 24. között megrendezendő tavaszi kiállításán.

A bécsi újságíró, Michael Horowitz kamaszként kezdett el fotográfusként dolgozni, a nyolcvanas évek végére már számos riportot és portrét készített ismert közéleti személyiségekről. Kamerája elé állt Simon Wiesenthal zsidó származású osztrák építészmérnök, aki a holokauszt túlélése után nácivadász lett, Mick Jagger, a The Rolling Stones énekese, a Jules és Jim főszereplője, Oskar Werner, és a pop-art pápa, Andy Warhol is, ahogy lencsevégre kapta Kiki Kogelnik festőművészt, Marie Colbin színésznőt, illetve a még testépítő Arnold Schwarzeneggert. Az Albertina első alkalommal mutatja be Horowitz említett alkotói korszakának munkáit, különös hangsúlyt fektetve a bécsi kulturális élet néhány évtizeddel ezelőtti állapotára. A tárlat február 28. és április 13. között látogatható.

Szintén az Albertina ad majd otthon annak a június 10-én nyíló tárlatnak, mely az 1945 utáni amerikai fotográfia alakulását mutatja be, mások mellett Diane Arbus, Philip-Lorca diCorcia, William Eggleston, Lee Friedlander, Nan Goldin, Ray K. Metzker, Lisette Model, Cindy Sherman, Stephen Shore, Joel Sternfeld, Garry Winogrand munkáiból válogatva.

Bécsben 1907-ben nyílt meg a Cabaret Fledermaus, amelyet a Wiener Werkstätte kulcsfontosságú tagjai alapítottak, munkájuk nyomán a szecessziót felváltotta az expresszionizmus. Az 1880-as évek Párizsának egyik kultuszhelye volt a Chat Noir és annak árnyékszínháza, míg Zürichben a Cabaret Voltaire-hez fűződő dadát éltették. Rómában a futurizmusnak hódoltak a Giacomo Balla által tervezett Bal Tic Tac éjszakai klub és a Fortunato Depero Cabaret del Diavolo vendégei, míg ezzel egy időben Theo van Doesburg, a De Stijl társalapítója Strasbourgban hívta életre a minimalista Café L’Aubette-t. A két háború közti Berlinben az éjszakai klubok elektromos világítása teljesen elvarázsolta az expresszionizmus és Neue Sachlichkeit stílusában dolgozó művészeket, mint Otto Dix, Jeanne Mammen és Elfriede Lohse-Wächtler. Ezek az éjszakai klubok, kávézók, bárok és kabarék a huszadik században a modernizmus alakulásának mozgatórugói voltak, lehetőséget teremtettek a festészet és a grafika, az építészet, a formatervezés, az irodalom, a tánc és a zene közötti párbeszédre.

Wilkommen! Bienveneue! Welcome! Lépjen be a kabaré, klubok és kávézók lüktető világába. Az Alsó-Belvedere február 14-e óta látható Into the Night című tárlata az avantgárd korának legnevesebb mulatóinak, jazzklubjainak, kávézóinak, titkos szórakozóhelyeinek történetét térképezi fel. Szándékosan túllépi Európa határait: nem csak a fent említett ikonikus helyszíneket járja körbe, de elrepíti a látogatókat a legendás mexikói kávézóba a Café de Nadie-ba és az 1920-as és 1930-as évek New York-i jazzklubjaiba, elsősorban Harlembe, oda ahol ekkortájt bőven tombolt a rasszizmus.

A kiállításon mások mellett Hans Arp, Max Beckmann, Georgina Beier, E. Simms Campbell, Carl Otto Czeschka, Fortunato Depero, Otto Dix, Theo van Doesburg, Aaron Douglas, Hannah Höch, Josef Hoffmann, Jacob Lawrence, Oskar Kokoschka, Henri Rivière, Henri de Toulouse-Lautrec munkái láthatók.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Bécs, festészet, fotográfia, kiállítás


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest