HIRDETÉS
HIRDETÉS

A halál mattot ad

Szerző: | 2020. március 09., 19:40 | Kultúra

Bengt Ekerot és Max von Sydow A hetedik pecsétben

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Csakugyan nincs ott senki az éjszakában, hiába kiáltunk? „Akkor az élet képtelen borzalom. Senki sem képes úgy élni, hogy ott van a halál az orra előtt, és tudja, hogy minden semmi” – halljuk A hetedik pecsét vitézétől, Antonius Blocktól, aki nem hitet, nem feltételezéseket, tudást akar mindenáron.

A Halál pedig folyamatosan partiban tartja őt, a nyughatatlan kérdezőt, aki szembesül mindazzal a kétséggel és félelemmel, mint bármelyik halandó embertársa ezen a világon. Mégis, mintha mások nem nagyon akarnák kimondani ezt, szembesíti Antoniust a Halál. „Egy napon az élet legszélső határán mégis belenéznek az éjszakába” – érkezik a válasz. Az élet legszélső határán most Max von Sydow is belenézett: kilencvenéves volt a színészlegenda, március 8-án távozott az élők sorából.

„Ha létezne egy ország a színészek számára, feltétlenül neki kellene az elnöknek lennie” – ezt már Bille August dán rendező mondta lapunknak adott tavalyi interjújában. Ő az 1987-es Hódító Pellén dolgozott közösen a színésszel, aztán az 1992-es A legjobb szándékok során szintén, ennek a filmnek a forgatókönyvét egyenesen Ingmar Bergman írta. Max von Sydow nagysága bátran volt mérhető az övéhez, a svéd rendezőzseniéhez, akivel egy sor klasszikuson dolgoztak együtt.


HIRDETÉS

Így az 1957-es A hetedik pecséten, ami von Sydow egyik első filmje volt: az, hogy magasról indult, enyhe kifejezés. Bergman addigra már próbálkozott egy ideje, negyvenes évek végi filmjei (Eső mossa szerelmünket, Hajó Indiába stb.) viszont nem ütötték át a nemzetközi ingerküszöböt.

Az első igazán nagy alkotás A hetedik pecsét lett, viszont az azt megelőző filmek is túl voltak a kezdeti szárnypróbálgatásokon: az Egy nyár Mónikával-t vagy az Egy nyári éj mosolyát is gyakran előveszik ma, miként a rendező későbbi munkáit. A hetedik pecsét ugyanakkor vízválasztó volt, olyan filozofikus mestermű, ami amellett, hogy rendkívül összetett kérdéseket boncolgat, utat találhat mégis a szélesebb nézőközönséghez, mindenkihez, aki egy filmtől nem csupán másfél órányi kikapcsolódást vár. A tépelődő Block mellett persze érdemes kiemelnünk Jöns cinikus figuráját, és a nemzetközileg sajnos kevésbé ismert Gunnar Björnstrand játékát is.

„Minden társadalomban vannak problémás emberek” | Magyar Hang

A svéd színész aztán a rendező visszatérő partnere lett, játszott többek közt az Arcban, a Szűzforrásban, a Tükör által homályosanban vagy épp a Farkasok órájában. Megrendítő volt az Úrvacsora halászaként, Jonasként, aki olvasott egy cikket a kínai atombombáról, és emiatt hetek óta depresszió gyötörte. Ismét az élet legszélső határáig jutva, megkérdőjelezve, miért is vagyunk ezen a világon, és merre tartunk valójában.

Könnyű erre azt mondani, hogy azt a hírt nem kell olyan komolyan venni, csak tenni kell a dolgunkat – de mi végre is tesszük, mi a (magasabb) értelme az egésznek? Ezek a karakterek rendre az önfeledtség ellen szóltak, másrészt meg is nyugtatták a nézőt, hogy nincs egyedül a félelmével, valójában a többi ember is éppolyan bizonytalan és nyughatatlan. Számomra is leginkább ezt a megnyugvást adták Max von Sydow fontosabb szerepei.

Persze, nemcsak a művészfilmek szerelmeseinek jelentett maradandó élményt. A hetedik pecsét mellett másik emlékezetes alakítása Az ördögűző-filmekhez kötődik, ahol Merrin atyaként már nem sok ideje maradt a tépelődésre, a démont itt nem sakkpartin, szellemi párbajban, de nagyon is komoly erőpróbában kellett legyőzni.

Mert a győzelem itt lehetségessé vált, Hollywoodban nem lehetett csak úgy vereséget szenvedni a gonosszal szemben: az ördögnek a Jó képviselője adott, ha nem is rögtön mattot, de legalábbis sakkot. Hogy egy következő küzdelemben aztán újra felvegyük a kesztyűt, és újra diadalt arassunk. Mondhatjuk, hogy az egyik hamis megnyugvás, vagy épp, hogy a másik csak folyamatos gyötrelemmé teszi azt az életet, amit legalább boldogan élhetnénk. De feldolgozni mindegyiket könnyebb, ha ott van előttünk a példa: nem kitaposatlan úton járunk.

Meghalt az egyetlen svéd, akit Oscar-díjra jelöltek | Magyar Hang

Sorolhatnánk napestig Max von Sydow fontos szerepeit még: dolgozott együtt David Lynchcsel (Dűne), Woody Allennel (Hannah és nővérei), a Hódító Pelléért pedig még Oscarra is jelölték. Munkabírása rendkívülinek bizonyult: még a nyolcvanas éveiben is folyamatosan dolgozott, ráadásul olyan csúcsprodukciókban tűnt fel, mint a Star Wars: Az ébredő erő. A 2011-es Rém hangosan és irtó közel-ért megkapta élete második Oscar-jelölését is, ezúttal mellékszereplőként.

Nemhogy a lepattanóra ment volna, de még sajnálkozott is azon, milyen szerepekkel találják meg őt hetven-nyolcvan évesen. „Ahogy idősebb leszel, egyre inkább azokat az idősebb karaktereket kapod meg, akik jellemzően meghalnak a történet közepén. Ami szomorú, de hát ez nem túlzottan érdekfeszítő” – panaszolta 2012-ben a The Guardian-nek. Pedig meglepőt bőven tudott húzni: feltűnt a Simpson családban, a már említett Star Warsban, de még a Trónok harcában is. Legutóbb Thomas Vinterberg katasztrófamozijában, a Kurszkban láthattuk két évvel ezelőtt. Hatalmas életművet hagyott hátra, a filmművészet történetében a neve megkerülhetetlen lesz ezután is.  

Címkék: A hetedik pecsét, Az ördögűző, film, Hódító Pelle, Ingmar Bergman, Max von Sydow


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest