A véges ember végtelen vágya

A véges ember végtelen vágya

Devs (Fotó: IMDb)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szent Ágoston szerint a szabad akarat bizonyítéka a rossz, hiszen az embernek lehetősége van elfordulni Istentől, de ugyanígy választhatja akár a jót is. Benjamin Libet amerikai pszichológus 1600 évvel később végzett kísérletei cáfolják valamelyest Hippo püspökét: az agyunk már azelőtt aktivizálja a testünket, hogy eldöntenénk, mit akarunk tenni egyáltalán. E két szélsőség közé, mint a csipesszel rögzített száradó ruhát, akaszthatjuk ki a Devs című minisorozatot. Az FX csatorna által készített, itthon az HBO-n látható produkció nyolc részben igyekszik utánajárni, hogy mi az igazság: szabadok vagyunk, vagy csupán egy determinált rendszer részei?

Alex Garland író-rendezőt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy meddig terjed az ember hatalma, és hogy voltaképpen meddig tart maga az ember. Kutatásait főként disztópiákba, apokaliptikus történetekbe csomagolja. A 28 nappal később című zombifilm – amelyet forgatókönyvíróként jegyzett – a világvége nézőpontjából tekintett az emberiségre, a Napfény, amelynek szintén írója volt, a kozmosz végtelenségével szembesítette a nagyon is véges nézőt, első rendezése, az Ex Machina pedig a mesterséges intelligencia és a hús-vér testek közötti különbségre kérdezett rá. A Devs mindből kölcsönöz valamit, a világvége ígéretét a végtelen térbe zárt és a mesterséges intelligencia által megkérdőjelezett hitelességű ember szabad akaratért folytatott küzdelmébe rejti.

A helyszín San Francisco, a technológiai cégek paradicsoma, ahol a csapból is adat folyik víz helyett, és ahol veszélyesen elmosódnak a határok a virtuális és a valós világ között. A város peremén, valószínűtlenül festői környezetben, egy sűrű, meseszerű erdő mélyén áll az Amaya főhadiszállása. A komputertechnológiával foglalkozó cég a techvállalkozások betetőzése: a Facebook, a Google, a Microsoft vagy az Apple elférne az alapító-tulajdonos Forest (Nick O erman) fáskamrájában, és még maradna hely. Az Amaya mindent tud, amit a versenytársai, a lényeg azonban egy szupertitkos bunkerben zajlik, ahol a Devs elnevezésű részleg (a developments, vagyis fejlesztések rövidítése) dolgozik valami rejtélyes dolgon. Senki sem tudja, mi folyik odabent, de az biztos, hogy olyasmi, amihez képest a közösségi média kihajtható névjegykártyatartónak tűnik csupán.

Az orosz származású Sergei (Karl Glusman), egy másik részleg üdvöskéje, jól sikerült projektjét követően beléphet a szentélybe, és már-már a titok is feltárul előtte, amikor rejtélyes körülmények között nyoma vész. Barátnője, a szintén az Amayánál dolgozó Lily (Sonoya Mizuno) kétségbeesett kutatásba kezd, ami akkor válik igazán félelmetessé, amikor végül rátalál Sergeire.

Garland lassan adagolja az információt a Devs bunkerében folyó kísérletekről, lépésről lépésre viszi közelebb a nézőt a szabad akarat filozófiáját egy hátborzongató kódrendszerbe rejtő kvantumszámítógép világához. A komputer víziószerű projekcióiban a keresztre feszített Jézus ugyanúgy megjelenik, mint a szeretkező Marilyn Monroe vagy épp a cégalapító elhunyt kislánya. Utóbbi hangsúlyos jelenlétéből sejthetjük, hogy a technológia által létrehozott világ egy komplex gyászmunka eredménye, Forest Isten szerepére törve igyekszik megcáfolni a determinizmust, és újra jelenvalóvá tenni egy elveszett életet.

Ha a virtuális megjelenés nem lenne elég a gyanúhoz, a cég főhadiszállásának közepén a kislány hatalmas szobra jelzi, hogy a technológiai fejlesztés mögött a véges ember végtelen vágyakozása bújik meg. A magasan a fák fölé emelkedő alkotás egyszerre csalogatóan cukorszerű, és taszítóan üres tekintetű. E tekintetben akár a felhasználókat bábuként működtető technológiai csúcsvállalatok szimbólumának is tekinthetjük.

A Devs ideális időtöltés a karantén idejére. Folyamatosan emlékeztet bennünket arra, hogy amint magunk mögött tudjuk a koronavírus-járványt, máris elkezdhetünk rettegni az ember létjogosultságát minduntalan megkérdőjelező digitális világtól.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/12. számában jelent meg március 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/12. számban? Itt megnézheti!