Valószínűleg senki nem számított rá, hogy a mozik és streamingszolgáltatók sok éves harcát egy járvány fogja eldönteni, méghozzá utóbbi javára. Persze, egyelőre korai lenne végeredményt hirdetni, ahogy bármit is jósolni a következő hónapokra-évekre, főleg a járvány utáni időkre. Nem tudjuk, mikor térhetünk végre vissza a mozikba, és hogy valóban tódulnak-e majd az élményre kiéhezett emberek, vagy csak egy-két elkötelezett lézeng majd a kezdetekkor.
Mi az, ami a nagyvászon mellett szól? Nyilván maga a látvány, amellett pedig a közösségi filmnézés, elsötétített terem, kóla, popcorn, nachos. Viszont ha a filmszínházak úgy térnének vissza, hogy maszkban kell végigfeszengeni a két órát, egymástól két sornyi távolságra, lemondva a fogyasztásról is, úgy nyilván a néző továbbra is inkább a laptop elé telepszik majd.
Érdemes e tekintetben a jegyárakról is szót ejteni. Az ismert szolgáltatók havidíjaiból (HBO GO: 1790 Ft, Netflix: 2490 Ft) jelenleg egy-másfél filmet nézhetünk meg itthon a multiplexekben, míg művészmozikban jó esetben kijön két jegy is a pénzből. A nemrég indult Budapesti Távmozi már olcsóbban is adja a jegyeket, ezerért lehet egy filmet végignézni, ebből segítve a bajba került intézményeket és azok munkavállalóit is. Hosszú távon viszont, ha az emberek fejében a kockázatvállalás és a kényelmetlenség kötődne össze a mozik képével, nehéz lesz jó ajánlatot tenni a streaminggel szemben. Hacsak azt nem, ami persze mindig is lényeges szempont: hogy a legújabb filmekért, amikről mindenki beszél, ki kell mozdulni.
Budapest Film: Senkit nem bocsátunk el, nyárra is vannak már terveink | Magyar Hang
Ezen a téren hozhatnak változást a jelenlegi fejlemények. Eddig legalábbis csak egy-két gyártó filmjeinél kellett vacillálnunk, otthonról nézzük-e azokat vagy sem. A Netflix produkciói esetében jó ideje téma ez, és olykor még a nagyobb fesztiválok is igyekeztek beleszólni azzal, hogy befogadták-e a streaming-produkciókat vagy sem. Vitatott volt, vetítsék-e Cannes versenyprogramjában a Netflix-darabokat, kaphassanak-e Oscart és egyéb fontos díjakat, végül viszont mindig belátták, hogy az interneten debütáló filmeket sem lehet mellőzni. Tavaly év végén már testközelből is megtapasztalhattuk a dilemmát, amikor arról dönthettünk, hol nézzük az olyan filmeket, mint Az ír, A két pápa vagy a Házassági történet. Volt persze, aki helyettünk igyekezett dűlőre vinni a kérdést: előbbi maratoni hosszúságú gengszterdrámát például nem vetítette a Cinema City.
Ezúttal az Universal körül áll a bál, miután a stúdió úgy döntött, az interneten mutatja be Trollok a világ körül című filmjét. Ezzel pedig nagyot is kaszált, sőt, a koronavírus-járvány egyik újabb abszurd következményeként a világrengetőnek épp nem nevezhető animációs musical lett 2020 áprilisának egyik nagy dobása. A három hét alatti százmillió dolláros bevétel nagy része ráadásul a cégnél marad most, hogy a mozik nem csapolják le a maguk részét. Mindezt úgy, hogy a film előzménye, a 2016-os Trollok öt hónap mozis játszás után hozott annyi bevételt a gyártónak, mint most három hét alatt a folytatás.
Az persze még érthető, hogy akadnak, akik most nem akarják bevárni a bizonytalan újranyitást, hanem minél hamarabb bemutatnák a filmjüket. Az Universal Pictures-t viszont nem véletlenül vádolták inkorrektséggel: a film április 19-én került volna a mozikba, a szerződések értelmében pedig a gyártó nem tehetné közzé ezt követően három hónapig a termékét. A cég viszont nemhogy meghúzta volna magát, de látványosan örült a jelentős bevételnek, miközben másoknak épp a túlélésért kell küzdeniük. Az ezer mozival rendelkező AMC lépett is, és közölte: ha újranyitnak a filmszínházak, akkor sem lesz hajlandó játszani az Universal filmjeit. Hasonló várható a Regal hálózattól, aminek ugyanúgy a Cineworld a tulajdonosa, mint a Cinema City-nek. Kimaradnak majd a magyar plázamozikból az olyanok, mint a Jurassic World- és Halálos iramban-sorozatok következő részei? Nagyon is elképzelhető.
Az Universal ugyanis ezek után nem csupán egyszeri esetnek tekintené a dolgot, hanem azonos időben tenné elérhetővé a mozikban és a digitális platformokon is egys filmjeit. Erről beszélt az anyacég NBCUniversal vezérigazgatója, Jeff Shell, ez pedig nyilván felbosszantotta a világ két legnagyobb moziháló-tulajdonosát. Most nyilván mindegyik fél azt gondolja: a másik rá fog döbbenni, hogy nem nélkülözhetetlen, ezért hajlik majd a kompromisszumra. A mozitulajdonosok úgy vélik, az Universal sem akar majd kimaradni egy sor helyről, míg a cég azt gondolja, a netes eladásokból összejöhet a szükséges bevétel.
A nézők ihatják meg a streamingháború levét | Magyar Hang
Akár a mozik is húzhatják a rövidebbet, amennyiben nem kizárólag az Universal változtat a játékszabályokon. Márpedig az Exhibitor Relations elemzője, Jeff Bock arról beszélt a The Guardian-nek: a minta ragadós lehet. A mozik mindig igyekeztek őrizni a dominanciájukat, és amíg csak elvétve akadt egy-két versenyző, aki megkerülte őket, nem volt gond. Most viszont minél tovább nem nyithatnak ki újra a játszóhelyek, annál többen fognak próbát tenni az online bemutatóval. Az első egész estés animációs Scooby-Doo-film, a Scoob! például május 15-én érte volna el a mozikat, ehelyett a Warner Bros az interneten teszi elérhetővé. Az Universal folytatja a sort Judd Apatow vígjátékával, a The King Of Staten Island-del, amit amúgy június 12-étől lehetett volna látni a nagyvásznon. És lépett egy másik nagy játékos is, három hónappal előre hozva a Jégvarázs 2 premierjét a Disney+-on. A Sony Pictures szintén közzétette csupán két héttel a mozis bemutató után a Vin Diesel főszereplésével készült Bloodshotot, míg az Universal az olyan mostani produkcióit, mint A láthatatlan ember, a Vadászat és az Emma.
Viszont azt is látni kell, hogy ezek azok a kis- és közepes költségvetésű filmek, amelyek esetében a látvány nem feltétlenül elsődleges a néző számára. De a stúdiók sem akarnak leszámolni a filmszínházakkal, mert tudják, hogy egy szuperhősös akció vagy egy régóta várt blockbuster elsőre nagyobbat üthet a mozikban. Így a Wonder Woman 1984, a Mulan, a Fekete özvegy vagy a James Bond – Nincs idő meghalni bemutatóját inkább későbbre halasztották. Nem lenne ésszerű a stúdiók számára sem átállni, hiszen a jelenlegi kétablakos modell jövedelmezőbb számukra. Ahogy az Ampere elemzője, Richard Broughton is mondta a Guardian-nek: valószínűtlen, hogy valaki kikölcsönözzön egy produkciót 16 fontért (jelenleg kb. 6400 Ft), majd néhány hónappal később újra megtegye ezt 6 fontért (2400 Ft). Abban az esetben viszont hajlandók az emberek kétszer fizetni, ha valamit először moziban láttak. Az olyan piacokról ráadásul, mint amilyen a kínai is, kevesebb pénz jönne össze digitális eladásokból. Sokkal jövedelmezőbb még mindig az ottani mozis bevételekre gyúrni.
Ahogy a The Guardian is megjegyzi, a jegypénztáraknál tavaly globálisan 42 milliárd dolláros bevétel jött össze (ebből kilencmilliárd volt a kínai piac), ez pedig nem tűnik olyasminek, amit csak úgy mellőzhetnének a gyártók. Akik persze ugyanúgy nem tudnak semmit a jövőről, mint jelenleg senki, így valószínűleg nem is szeretnének elköteleződni az internet mellett. Mert meglehet, valóban a mozi fénykora tér vissza, ha egyszer biztonságos körülmények között újra ki lehet majd mozdulni.
