Tízezer fotó a Trianon utáni Erdélyről és az első világháborúról

Tízezer fotó a Trianon utáni Erdélyről és az első világháborúról

Fotótér címmel indított új online adatbázist az Országos Széchényi Könyvtár

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Fotótér” néven új szolgáltatást indított az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2020. június 4-én. Az első két gyűjteményt a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tette közzé a könyvtár: összesen tízezer képből áll, és az első világháború, valamint a Trianon utáni Erdély fotográfiáit tartalmazza.

A Fotótér adatbázis az OSZK fejlesztése, a képek bárki számára megtekinthetők – közölte az intézmény. Ebbe a könyvtár közel hatszázezer darabból álló fényképtárából készítenek tematikus összeállításokat azzal a céllal is, hogy támpontokat adjanak a kutatóknak a kereséshez. Egyes különleges, forrásértékű gyűjteményrészeket teljes körűen digitalizálják majd. Ilyen az első világháborús kollekció és a Szabó Dénes (1907–1982) képeiből készült erdélyi galéria is.

Az Országos Széchényi Könyvtár – még mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára – 1914 augusztusától gyűjtötte az első világháború képeit. Neves fotográfusok – Müllner János (1870–1925), Balogh Rudolf (1879–1944) és Erdélyi Mór (1866–1934) –, valamint amatőr fényképészek művei egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. A képek jelentős része a katonák mindennapjait ábrázolja, a tábori élet mozzanatait, a frontra és a frontok közötti vonulásokat, a táborok létesítését, a harcokat és azok drámai következményeit: a temetőket, a kórházakat, a hadirokkantakat. Nem hiányoznak a gyűjteményből a hátország lakóinak mindennapjai sem: a szegénység, a pusztítás és a nélkülözés képei.

A trianoni döntés után Erdélyt fotózó Szabó Dénes életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került az OSZK birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette, döntő részük városkép és tájkép, amelyek a cég képeslapkiadói tevékenységéhez kapcsolódnak. A képek az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit. A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata. Az adatbázisban a teljes hagyatékot közzétették, ezért a galériában helyet kapott Szabó Dénes kárpátaljai és berlini sorozata is.

Egyébként azt kérték, hogy ha valaki felismeri a képeken szereplő helyszíneket, szereplőket, segítsen a köynvtárnak pontosítani a képek leírását.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.