Nemcsak szüleik, de hazájuk is lemondott róluk

Nemcsak szüleik, de hazájuk is lemondott róluk

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Dokumentumfilm kategóriában első díjat nyert a 7. Savaria Filmszemlén Lukács Csaba, Novák Lajos, Marossy Géza Gyökérkeresők – Ezredvégi emberkereskedelem című alkotása. A bemutatott történetek egy része nem ismeretlen olvasóink számára, Lukács Csaba – lapigazgatónk a dokumentumfilmet rendezőként jegyzi – korábban cikksorozatban számolt be arról, hogy a 90-es években Romániából külföldre örökbe adott gyerekek közül néhányan miként találták meg vér szerinti szüleiket, testvéreiket – legtöbbször éppen az ő segítségével.

Arról a mély társadalmi traumáról is szól, az ilyen fiatalok tízezrei számára, még ha szerető családban, jó körülmények között nőttek is fel, ma is feldolgozatlan lelki teher, hogy annak idején elszakították őket gyökereiktől, megfosztották őket nemzeti identitásuktól, amelybe beleszülettek.

A 90-es években Romániából tízezrével adtak örökbe külföldre árva gyermekeket. Arra is volt példa, hogy nyomorban élő családok anyagi javakért váltak meg tőlük, jómódú nyugati családokhoz küldték őket.

A dokumentumfilm nagy erénye – Marossy Géza operatőr kiváló munkájának köszönhetően is –, hogy a románokat és erdélyi magyarokat érintő kényes, takargatni való családi ügyeket magától értetődő tárgyilagossággal mutatja meg. Senkinek nem kell szégyellnie magát semmiért, sem múltban elkövetett hibákért, sem azért, hogy a hegyi pásztor apa zokni helyett kapcával húzza fel a gumicsizmáját a kunyhójában.

Egy román hölgy, Ileana Cunniffe Baiescu önkéntes munkával segít egymásra találni az örökbe adottaknak és vér szerinti rokonaiknak – maga is a legcsekélyebb pironkodás nélkül mutatja be, milyen nyomorúságos körülmények között élt vér szerinti családja, ahonnan rajta kívül még hat testvérétől voltak kénytelenek megválni a szülők. Csodaszámba megy, hogy sikerült mindegyiküket megtalálnia.

Ileana nem csak románoknak, hasonló sorsú erdélyi magyaroknak is nagyon sokat segít. Egy másik megrázó történet egy Nagy-Britanniába került erdélyi fiatalemberé, akit kisgyermekkorában adtak örökbe, miután a romániai intézeti gondozást, majd nevelőszülői gondoskodást is megtapasztalta. Szerető családban nőhetett fel, de idegen földön. Kereste a gyökereit, amelyben nevelőanyja is segítette, el is kísérve őt a vér szerinti szüleihez. Az egymásra találás örömteli, mégis beárnyékolja, hogy róla – ahogy a többiekről is – nem csupán szülei, de hazája is lemondott. Szép pillanat volt, hogy a nevelőanyja, aki csak rövid ideig gondoskodhatott a fiatal férfiról, mennyire mélyen őrizte meg emlékezetében ezt az elhagyott székely gyereket.

Kifejezetten izgalmas néznivaló ez az alkotás: emberi történeteken keresztül mutatja be azt a kort, amikor az elhagyott gyerek nyűgöt, terhet jelentett a román társadalomnak: amely behunyta szemét, nehogy lássa, milyen körülmények között élnek, valamint szemet hunyt, amikor korrupcióval egyengetett hivatalos eljárásban bocsátották őket áruba gazdag külföldiek számára.

Gyökérkeresők – Ezredvégi emberkereskedelem. Rendezte: Lukács Csaba. Megnézhető a Magyar Hang You Tube-csatornáján

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!