A magyar gyökerű Louise Glück kapta idén az irodalmi Nobel-díjat

A magyar gyökerű Louise Glück kapta idén az irodalmi Nobel-díjat

Louise Glück 1977 körül (Fotó: Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Louise Glück amerikai költő, esszéistának ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia – jelentette be csütörtökön Stockholmban a testület irodalmi bizottságának főtitkára, Mats Malm. A testület indoklása szerint Louise Glück a díjat összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést.  A 77 éves alkotó 10 millió svéd koronával (342,2 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

A Svéd Akadémiát felforgató, és rövid időre még az irodalmi elismerést is veszélybe sodró szexuális zaklatási botrányt követően 2018-ban nem ítélték oda a díjat, tavaly azonban pótolták, és egyszerre két alkotónak, Olga Tokarczuk lengyel, illetve Peter Handke osztrák szerzőnek osztották ki. Sokan arra számítottak, hogy a bizottság most, feledtetni kívánva a botrányt, egy nagynevű, ismert szerzőt díjaz, Louise Glück személye e tekintetben talán meglepetés. Hiszen bár az amerikai költőt a kortárs irodalom egyik meghatározó alakjának tartják a kritikusok, ismertsége mégsem mérhető a korábban az esélyesek között emlegetett Margaret Atwoodéhoz, Ljudmila Ulickajáéhoz, vagy Murakami Harukiéhoz. Az azonban vitathatatlan, hogy a Svéd Akadémia döntését ezúttal kizárólag esztétikai alapon lehet bírálni, politikai indokot ugyanis nehezen lehetne belemagyarázni Glück elismerésébe.

Louise Glück 1943-ban született New Yorkban, apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak ki. A Long Islandon felnőtt alkotó középiskolás korában anorexiában szenvedett, később sikerült kigyógyulnia a betegségből. Bár a Sarah Lawrence College-ba és a Columbia Egyetemre is járt, nem szerzett diplomát, jelenleg a Yale Egyetemen tanít. Költészetét számos díjjal ismerték el: megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a Pullitzer-díjat, a Nemzeti Könykritikusok Díját, 2003 és 2004 között pedig az Egyesült Államok Nemzet Költője volt.

Tizenkét verseskötete és több esszékötete jelent meg. Sokszor önéletrajzinak nevezett költészetében a személyes motívumokat mitologikus távlatokban helyezi. A traumák, a gyász, a szomorúság feldolgozását a természet aprólékos megfigyelésével kapcsolja össze.

Louise Glück versei magyarul a Versum Online oldalán olvashatók.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.