Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Mikor újul meg végre a budai Hegyvidék egyik éke?

Szerző: | 2021. január 24., 19:30 | Kultúra

A Karczag-villa (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nemcsak megmarad, de meg is szépül a tulajdonos jóvoltából a Hegyvidék éke, a nemes vonalú Karczag-villa. Írtam mindezt vagy valami hasonlót nagy boldogan lassan fél évtizeddel ezelőtt, 2016 kora tavaszán az akkori Magyar Nemzetben. Meg is kaptam érte a magamét. „Hogy lehet valaki ilyen naiv, jól bepaliztak, ilyenkor persze hogy ezt mondja a tulaj, úgyis lebontják” – vágta a fejemhez egy rokon kezében az újsággal.

HIRDETÉS - AIP

Viszonylag gyakran sétálunk a romos, kopottas Habsburg-sárgára vakolt épület mellett, 2015 elején jártam is benne, kis híján bezuhantam a földszintről a pincébe egy, a padló helyén nyíló hatalmas lyukon keresztül. Amikor rövid jegyzetet írtam a Karczag-villáról, úgy tűnt, hogy jön a fordulat: az új tulajdonos, Barcza Mihály hozzám hasonlóan lelkes volt – meg is győzött, többek között azzal, hogy korábban megmentette Hüttl Dezső gellérthegyi villáját. Elkészíttette a ház építészeti dokumentációját is, kiirtották a gombákat a falak közül. Mindez nem arra utalt, mintha meg akarná várni, amíg a reprezentatív villa életveszélyessé válik, hogy majd a bevett gyakorlat szerint eltakarítsa az útból a meredező falakat. Sőt, ellenkezőleg. Aztán teltek-múltak a napok, a hónapok, az évek, és egy kapavágás se történt. Akkor kezdtem igazán szégyellni balekságomat, amikor 2017-ben a villa bádogteteje – hogy, hogy nem – kigyulladt. Utóbb kiderült, hogy a padláson füvező fiatalok okozták a tüzet.

HIRDETÉS - AIP

A nyár elején Barcza Mihály autentikus helyen, az Építészfórumon ismét megszólalt az ügyben: a Karczag-villa igenis megújul, készülnek a tervek. Rossz érzésemet mégsem sikerült maradéktalanul eloszlatnia. Ennek oka elsősorban az épület hosszú esztendők, igazából félszázad óta húzódó (s egyelőre csak szóbeli ígéretként lezáruló) rémtörténete.

De ne szaporítsuk a szót, sétáljunk egyet legalább képzeletben a villa körül! Az erősen lejtő kert aljából a timpanonnal koronázott, négy impozáns oszlopos portikuszt (oszlopcsarnokot, amolyan úri tornácszerűséget) látjuk meg legelőször. A rangos szakértők, Tóth Tímea, Bibó István, Bor Ferenc által készített 2016-os építészeti állapotfelmérés szerint „az oszlop- és pillérfők épek, viszonylag jó állapotúak, a törzsek és lábazatok viszont erősen lepusztultak”. Valóban, de az is feltűnő, hogy a portikusz két szélén a fa szélfogókból alig maradt valami. Odabent kosz, szeméthalmok, tekintélyes méretű ajtók hűlt helye, néhol korhadó maradványai. A tokokból több maradt. A fafödém alatt szakadozó álmennyezet, utólag beépített falak. A villa eredetileg – ez már kívülről is jól látszik – háromtraktusos.

Szombat esténként buli van, „jönnek a lányok”

A hátsó homlokzathoz 1913-ban építettek hozzá egy toldalékrészt. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt posztja szerint itt most Johnny, a volt ökölvívó lakik. „Johnny egy kisebb szobát nézett ki magának, ami érthető, mert a nagyobb szobában nem sok hely maradt, itt keresztben áll három, ránézésre 80 tonnás fagerenda, ami a tetőből szakadt le. A helyiség egyébként meglepően takaros, rendben sorakoznak egymás mellett Johnny evőeszközei, tartós kajái, ruhái, elektronikai berendezései. Van tévé, magnó, vasaló – csak áram nincs a házban. Főzni úgy szokott, hogy téglákra tesz egy fémlemezt és alágyújt. De ilyet csak a verandán csinál.” Szombat esténként buli van, „jönnek a lányok”.

A XIX. század derekán a Vasárnapi Újság munkatársa járt már itt; ő egészen mást látott. A hegynek felfelé tartva először az Óra-villát vette észre, ahonnan 1849 tavaszán Görgei Artúr vezényelte Budavár ostromát. A villa megvan, de a tekintélyes kertből jóformán semmi sem maradt. Szinte a ház elé kellett megépíteni az ötvenes évek elején a Lóránt utca új kijáratát. Az Istenhegyi út felőlit akkoriban az ÁVH őrizte, földi halandó nemigen fordulhatott be a sarkon séta közben. Volt persze, aki befordult, s mivel siket volt (Dobozy Imre szocialista realista író apja), és felszólításra nem állt meg, ezért rálőttek – szerencsére csupán könnyebb sérülést szenvedett. (Egy szintén a sarkon hosszan csókolózó párt pedig – mivel nemzetbiztonsági kockázatot jelenthettek – Kistarcsára internáltak.)

De vissza 1854-be! Az Óra-villa fölött akkor már ott magasodtak „a Karczag testvérek villái, s a jobb felé vivő úton találni a többi között Szigligeti csinos mezei lakát”. Igen, az építtető Karczag testvérek két szomszédos villát húztak fel. A Diana utcai mellett álló, a Tündér utcára nyíló kertjében Radnóti Miklós szerint „A nyár zümmögve alszik és a fényes ég magára vonta szürke fátyolát”. (Radnóti gyakran nyaralt itt a szomszédban felesége családjánál.)

Még egy fontos kiegészítés: a mi Karczag-villánkat, Karczag Benjámin tulajdonát szinte bizonyosan Hild József tervezte, 1845-ben már állhatott. (Ekkoriak a külsejükben legközelebbi rokonok is, mint a 2016-os tanulmányból megtudom: a Városmajor utca 39/b és a Budakeszi út 38. alatt álló Hild-villa.) Hild szerzőségét támasztja alá, hogy Karczagéknak a Régiposta utca 4. alatt most is álló házát szintén ő tervezte.

Az 1870-es években az épület gazdát cserélt: a szalámigyáros Herz család vette meg. Valószínűleg övék volt az 1952-es államosításig, amikor az országban található összes, 5 szobásnál nagyobb házat rendeleti úton elkobozták. Persze nem kizárható, hogy a Karczag–Herz-villára korábban sort kerítettek. A melléképületben ugyanis 1948-ban a Magyar Kommunista Párt tartott pártnapokat a hegyvidékieknek. (A kisház később is közösségi célt szolgált, noha homlokegyenest más jellegűt. Az ötvenes évek végéig evangélikus imateremnek használták.) Az államosított villában két leválasztott lakást alakítottak ki két kerti bejárattal (az egyik a portikusz felől, a másik a hátsó betoldásból nyílt, ahol ma Johnny lakik).

Habsburg-sárga fal

Hogy a házat jelenleg vakolat fedi, az az 1961-es renoválásnak köszönhető. Igaz, a fal színe – a manapság sokat kárhoztatott, a műemléki felújításban a harmincas évektől dívó – Habsburg- (vagy Schönbrunn- vagy Esterházy-) sárga, de legalább a téglákat megvédi. Ekkor tüntették el a háborús belövéseket, és cserélték le az apácarácsos ablakrácsokat a klaszszicizmushoz jobban illeszkedő lándzsás díszítésűre – ma már ezeknek természetesen hűlt helye.

A hatvanas években a villa sorsa akár szerencsés fordulatot is vehetett volna. Akkoriban támadt az ötlet, hogy a budai reprezentatív épületeket érdemes lenne átadni a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalatnak. Végül hibrid megoldás született. A házak egy részét ugyan valóban átvették diplomáciai célokra (és ezzel meg is mentettek történelmi értékeket), ám a Karczag-villa az IKV-nál (az állami kezelésben lévő épületeket „ellátó” Ingatlankezelő Vállalatnál) maradt. A három család által lakott ház az ezredfordulón jutott ismét magánkézbe, és ezzel pusztulása is felgyorsult. A Budapesti Piac Kereskedelmi Rt.-től 2004-ben a debreceni, lakásépítéssel is foglalkozó Mester-Nívó Kft. vette meg. A gyors rothadást látva a lokálpatriótákban és a műemlékvédelem szakembereiben is felmerült a gyanú akkoriban, hogy a cég elsősorban a villa eltüntetésében és lakópark felhúzásában érdekelt. (A Karczag-villa egyébként a húszas évek óta műemlék; a 2001-es, az első Orbán-kormány idején kiadott rendelet a legmagasabb, az I-es műemléki kategóriába sorolta.)

Rövid átmenet után 2007-ben a korábbi MSZP-s helyettes honvédelmi államtitkár, Zámbori Mihály közeli rokonsága vette meg; a melléképület bontására tett kísérletüket a műemlékvédelem megakadályozta. A jelenlegi tulajdonos, Barcza Mihály ügyvéd 2015-ben vásárolta a villát. A sajtóban fel-felreppenő hírek ellenére nem társtulajdonosa Kovács Attila Gábor vállalkozó, ám nem kizárt, hogy beszáll az építkezésbe.

Az Építészfórumnak adott Barcza-interjú szerint ugyanis erre készülnek. A rekonstrukció alapja a 2016-os tanulmány lenne, amely az eredeti belső beosztás helyreállítását, és „a villa szabályos harmonikus tömegének helyreállítása” érdekében az 1913-as toldalék elbontását javasolja. A kiegészítés ugyanis „különösebb építészeti értéket nem képvisel, viszont a villa arányrendszerében zavaró elemként hat”. A munkálatok a jó nevű portugál Aires Mateus építésziroda elképzelései alapján zajlanak majd felszín alatti bővítéssel, 2-3 gyerekes családnak ideális enteriőr kialakításával. A júniusi interjúból kiderül, hogy a világhírű Aires Mateus testvérek közül Francisco, magyar részről pedig Reisz Ádám végzi a tervezőmunkát.

A folytatásról viszont azóta semmilyen hír nem érkezett, ami a villa sorsát figyelőket érthetően aggodalommal tölti el. Öt év után ezért újból a tulajdonoshoz fordultam. Barcza Mihály megerősítette: az építési engedélyt megkapták, a portugál cég és magyar partnere dolgozik a kiviteli terveken, amelyek heteken belül elkészülnek. A rekonstrukció valószínűleg jövő nyáron indul. A másik hír: Johnny egyelőre, a munkálatok elkezdéséig maradhat; Barcza ebben egyezett meg vele. A témára, ha a példaértékű helyreállítás megvalósul, lapunk hasábjain még visszatérünk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/48. számában jelent meg.

Címkék: Karczag-villa, műemlékvédelem


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest