Az Artisjus 9,373 milliárd forint jogdíjat osztott ki 2020-ban a dalok, zeneművek alkotói között – írja az MTI. Az összeg fele jutott magyar szerzőkhöz, miközben a közös jogkezelő bevételei a pandémiás helyzetben 17,7 százalékkal, az élőzenei jogdíjbevételek pedig a felére zuhantak.
– A kiosztott jogdíj teljes összege nagyjából megegyezik a 2019-ben felosztott 9,3 milliárddal, a magyar szerzőkre jutó összeg aránya 51 százalék, 4,74 milliárd forint volt – hangzott el az Artisjus szerdai online sajtótájékoztatóján.
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti-transzformációs igazgatója kitért arra, hogy 2020-ban 15 ezer 468 magyar szerző és jogutód számára osztottak fel jogdíjat. Tavaly 1619-re ugrott a regisztrált új szerzők (zeneszerzők, szövegírók) száma a 2019-es 1501 után, minden második 30 év alatti volt. A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az új szerzemények között az élen továbbra is a pop (19 százalék), a rock/metál (16 százalék) és az elektronikus zene (12 százalék) áll, de magas (12 százalék) a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt darabok száma is.
– A szerzői jogdíj a zenészek jövedelmének második legfontosabb pillére, átlagosan 17 százalékot tesz ki a fellépésekből befolyó 59 százalék után. Nyilvánvaló, hogy a járványhelyzetben érzékelhetően sokkal jobban járt az az előadó, aki szerző is egyben. Az Artisjus bevételei idén 17,7 százalékkal, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek 54,1 százalékkal, míg a vendéglátóhelyek bezárása miatt a háttérgépzenéből származó jogdíjak 26,6 százalékkal estek vissza. Ez a csökkenés az idei szerzői jogdíjkifizetéseknél lesz érezhető – sorolta Tóth Péter Benjamin. Mint elhangzott, tavaly kiugróan emelkedett az újonnan regisztrált dalok száma, a 2019-es 17 336-ról 23 155-re. Az Artisjus-igazgató szerint ennek oka leginkább az, hogy a járványhelyzet sok szerző számára jelentett lehetőséget felpörgetni az otthoni alkotói folyamatot.
A bontásból kiderült: 2020-ban összesen 2770 szerző kapott havi ötezer és ötvenezer forint közötti jogdíjat. Havi 1 millió feletti összeget 48-an, 500 ezer és 1 millió közöttit 77-en kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjat 572, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 509 szerző és jogutód kapott havonta. Tóth Péter Benjamin az úgynevezett jogdíjpiramis kapcsán azt mondta, aki zenéből él és hozzávetőleg havi 50 ezer forintos jogdíjbevétellel kalkulálhat, már részben képes lehet finanszírozni a zenélést, a hangszer- vagy hangtechnika vásárlást.
Artisjus üzleti-transzformációs igazgatója megemlítette, hogy az Artisjus tavaly három fordulóban is pályázati úton segítette a járvány idején rászoruló szerzőket: 2020 tavaszán 62 millió forintos – fejenként 160 ezer forintos – gyorssegélyt utalt ki 389 személynek, szokásos évi támogatása keretében összesen 107 milliót osztott ki 426 szerzőnek, a dalszerzők napján pedig a videopályázaton 75 nyertes pályázó részesült a 16 milliós keretösszegből. „Nehezen lehet mérni, valóban el tudtunk így jutni a legrászorultabbakhoz, de csaknem ezer szerzőt tudtunk segíteni.”
Czutor Zoltán zenész-dalszerző, az Artisjus vezetőségi tagja arról beszélt, hogy a járványhelyzetet a zenészek jelentős része nagy lelki teherként élte és éli meg, a bevételkiesések miatt nagy a bizonytalanság, egyáltalán találnak-e még munkát. „Ismerek kollégát, aki nemrég a legnépszerűbb budapesti helyeken játszott rendszeresen, most pedig ételfutár. Súlyos pszichés következményei lehetnek annak, hogy nagyon sok kolléga nem tudja azt a munkát végezni, amire egész életét feltette.”
Hodován Milán, komolyzeneszerző, a dalszerzők napja tavalyi közönségszavazásának egyik győztese azt mondta, hogy bár ő a pandémia előtt is otthon alkotott, nagyon nehezen élte meg, hogy elmaradt zeneakadémiai diplomakoncertje, és arra írt darabját azóta sem tudták bemutatni.
