Pályatársai is búcsúznak Törőcsik Maritól: „Most még nagyon nehéz beszélni róla…”

Pályatársai is búcsúznak Törőcsik Maritól: „Most még nagyon nehéz beszélni róla…”

Törőcsik Mari (Forrás: Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Korábban már megírtuk, vezető politikusok, köztük Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely is búcsút vettek a 85 évesen távozó legendás színésznőtől. De búcsúznak a pályatársak is a Körhintában felbukkant, 2017-es visszavonulásáig aktív művésztől.

Első férje, a 87 éves Bodrogi Gyula az Indexnek nyilatkozott, felidézve a fiatal Törőcsik alakját. Mint mondta: „Nagyon kedves, szép, érzékeny ember volt, amilyennek egy fiatal lánynak lennie kell. Aztán példaképpé vált a szakmabéliek számára is. Rengeteg vele kapcsolatos kép, emlék torlódik, zakatol a fejemben, de most nagyon nehéz beszélni róluk. Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem.”

Bodrogi és Törőcsik 1956 és 1964 között éltek együtt. A művész a Bestnek korábban azt mondta: édesanyjának köszönheti, hogy megszületett, Törőcsik Marinak pedig, hogy hamar ismert színésszé vált. – Ez a világ legtermészetesebb dolga, de amikor megtörténik, valahogy mégsem tudja elhinni az ember. Emlékszem, milyen volt fiatalon, amikor egy pillanat alatt érkezett el számára a világsiker. Éppen csak beiratkozott a főiskolára, és a következő pillanatban már az egész világ ismerte a Körhinta miatt – fejtette ki most az Indexnek.

Mélyen megrázta a színésznő halála Jordán Tamást is, aki a 168 Órának nyilatkozott. Huszonöt különböző színházban játszottak együtt, Jordán szerint pedig az egyik legnagyobb kitüntetés volt az életében, hogy Törőcsik a legjobb barátjának nevezte. – Olyan nehéz kimondani: az, hogy én gyakran eljártam hozzá és az örömöt szerzett neki, gazdagabbá tette az én életemet is. Nagy dolog, hogy egy ilyen hihetetlen művésznő, akinek szinte nincs párja Európában, eldöntötte, hogy nem játszik többé, a színház nem fogja már érdekelni, de, hogy az, hogy velem mi van, az foglalkoztatta – fejtegette Jordán, aki az utóbbi időben is gyakran találkozott a színésznővel, miután utóbbi Velemben élt, ő pedig Szombathelyen. Jordán szerint a legszebb emlékek az utóbbi időkből származnak, többször meg tudta nevettetni a színésznőt.

Facebook-oldalán búcsúzott Koncz Zsuzsa énekesnő, aki azt írta: Törőcsik a gyerekkora családi legendáriumának hőse, a magyar színjátszás óriása volt. „Mari, drága, hiányozni fogsz. Jó utat.”

Ónodi Eszter egy közös fotót tett ki az Instagramra. „Nyugodj békében drága Mari! Nagy ajándék a sorstól, hogy ismerhettelek” – üzente.

– Amikor negyedjére nem ismert meg, azt mondta, hogy ötödjére megkérhetem a kezét. Így is történt, 7 éve a Nemzeti büféjében. Le kellett térdelnem elé, és akkor – mint mindig – elmesélte, hogy még Truffaut is letérdelt elé. Hálás vagyok, hogy láthattam Vasziljevvel együtt, Rizsakov rendezésében éteri Lukaként, gyönyörű Zsótér-előadásokban, az életemet meghatározó Szarvassá változott fiúban (»Gyere haza, édes fiam, én hívlak, a te édesanyád!«), hogy állhattam mellette színpadon, és hogy amikor tavaly meglátogattuk Atival Velemben, és róla és Pilinszkyről kérdeztük, akkor azt mondta, élete ajándéka, hogy Maár Gyula mellett élhetett és várja, hogy újra találkozzanak – idézte fel már Vecsei H. Miklós a Facebook-oldalán. Törőcsik Mari többek közt Maár 1971-es Prés című filmjében játszott, híressé vált monológja megtekinthető a Youtube-on. Házasságot 1973-ban kötöttek, és a rendező 2013-as haláláig éltek együtt.

Alföldi Róbert is közös képpel emlékezett meg, azzal a mondattal búcsúzva: „én nagyon szeretem magát.” A rendező szerint Törőcsik sok csodára képes volt, és mikor korábban majdnem meghalt, Alföldi ezzel a mondattal üzent neki. Akkor a színésznő azzal hívta fel: „na de igazgató uram!”

Szabó T. Anna költőnő is megható posztban búcsúzott, visszaemlékezve a színésznő legendás alakítására: „Törőcsik Mari sugárzó mosolyának a visszfénye segített továbbrepülni, továbblendülni, és aztán egymásba kapaszkodni megtartó bizalommal és örömmel újra. Nem is mertem megnézni ezt a filmet azóta, több mint harminc éve őrzöm magamban, titkos erőtartalékom.”