Jumurdzsák a salakon – Száz éve született Bárdy György

Kemény arcél, marcona külső, mély zengésű, érdes orgánum, gúnyos, fanyar humor – mindez egyszerre jellemezte Bárdy Györgyöt, a XX. század egyik legkarakteresebb magyar színészét, akinek alakja szinte egybeforrt az Egri csillagok Jumurdzsákjával. 

1921. május 26-án született Kispesten. A színház iránti rajongás már gyermekkorától kezdve meghatározta életét. Tizenhárom évesen már saját színjátszó csoportja volt, előadásaikat rendszerint a helyi református templom kertjében összetákolt színpadon adták elő. Mindössze tizenhat éves volt, amikor Várkonyi Zoltán meglátta Kodolányi Földindulásában. A neves rendező rögtön ígéretet tett: ha véget ér a háború, bárhol is lesz, leszerződteti a fiút.

Bárdy nem feledte Várkonyi szavait, és ahogy felépült a Don-kanyarban szerzett súlyos sérüléséből, első útja hozzá vezetett. „Valami van a szemedben, gyere, írd alá a szerződést!” – így indult Bárdy pályafutása, akire Várkonyi rögtön rá is osztotta a Makrancos hölgy Dromióját abban az előadásban, ahol Petrucchiót Jávor Pál alakította.

A színészlegenda szinte apaként segített eligazodni a fiatal Bárdynak a színpadon és az életben: együtt kupicáztak, hogy a próbák során oldottabb legyen a hangulat, majd amikor megtudta, hogy nincs hol laknia, felajánlotta a fiúnak pasaréti villájának egyik szobáját. Kapcsolatuk annyira szorosra fűződött, hogy később Bárdy saját otthonában is nagy becsben tartott egy Jávorról készült portrét. 

Erről is olvashat a cikkben:
• Még azt is megengedték neki, hogy mentorait parodizálja
• Évekre eltiltották a pályától „a szocialista erkölcs elleni vétség” vádjával
• Aczél Györgyöt győzték meg, hogy visszatérhessen
• Így született Gugyerák

A teljes cikket a Magyar Hang május 21-én megjelent 2021/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!